Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Leblancné Kelemen Mária: Nógrád megyei limitatio 1696-ból / 379–391. o.

ADATTÁR Leblancné Kelemen Mária: NÓGRÁD MEGYEI LIMITATIO 1696-BÓL Az 1625. évi 40. tcz., majd az 1651. évi 71. tcz. "a mesteremberek, kézművesek és mészárosok eladó árui értékének szabályozását" és azok ellenőrzését a megyékre bizta. Ezt megelőzően a városok szinte megalakulásuktól állandóan foglalkoztak iparüggyel. "A vármegye nemesi intézmény volt, az ipar polgári foglalkozás. A polgárok nem tartozván a vármegyei közigazgatás alá, a vármegye hivatalosan nem törődött az iparűzéssel, mindaddig, mig" a fentnevezett országgyűléseken azt feladatává nem tették. Ennek alapján adták ki az első, máig fennmaradt Nógrád megyei árszabást, limitatót az 1696. november 12-én Losoncon tartott nemesi közgyűlésen. Az árszabás jelentós gazdaságtörténeti, néprajzi, viselettörténeti, általános művelődéstörténeti szempontból egyaránt. A közölt adatok tájékoztatnak bennünket a XVII. század végén, a XVIII. század első évtizedeiben élo lakosság életmódjáról, munkakörülményeiről, használati tárgyairól, eszközeiről, ruházatáról; az azokat eloállitó kézművesekről, a különböző minőségű, nagyságú termékek, használati eszközök, tárgyak áráról. Az árak meghatározásában tükröződik a végzett munka finomsága is, és az a tény, hogy a városi, falusi, módosabb és szegény, felnőtt és gyerek lakosságra, nőkre, férfiakra egyaránt gondoltak, midőn az árszabást összeállították. A különböző' mesterségek folytatói részben céhekbe tömörülve, részben önálló mesterként dolgoztak. A szabadságmozgalmakkal terhes XVII. század vége, XVIII. század eleje, az életfenntartás nehéz időszaka a még virágkorát élo céhek életében is tükröződik. (A céhek keletkezésének első magyarországi nyomai a XIII. századba nyúlnak vissza; hanyatlásuk a XIX. században következik be. ) Ez a forrásközlés tizenhat kézműves céh, illetve mester részére kiadott árszabást tartalmaz. A mészárosok, varga, csizmadia, szűcs, szabó, szigyártó, lakatos, szorszabó, vasas, kovács, fazekas, takács, kerékgyártó mesterek munkájának árszabása, valamint "a ser, pálinka, méz és vaj limitatioja", a mezei munkások bérének és az apró marhának limitatioja található ebben az összeállításban. Az egyes kézművességek megnevezése ruhadarabok, munkaeszközök készitésmódjára utal. "Egyes munkadarabok részeinek elnevezése még ma is megtalálható a kismesterségek müszókincsében és a népnyelvben. (Pl. pintér mesterség, bognár mesterség, a kocsi részei, stb. )" A forrásközlésben az eredeti szöveghez viszonyítva néhány változtatást valósítottunk meg. 379