Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tökölyi István: A MÁV Igazgatóság irattárának története / 369–378. o.

a szervezetben, hogy az igazgatósági osztályok számát a háború alatti 78 ügyosztályról három év alatt fokozatosan 57-re, majd 40-re csökkentették. Az 1924. évi ügyrend még ezen is túlmenve a 7 főosztályt öszszesen 23 osztályra tagolta. 1935-ben ujabb átszervezésre került sor, amely lényegében 1949-ig - az Igazgatóság fennállásáig - működött. Változások természetesen voltak közben, ezek azonban nem érintették a szervezet egészét. Ilyenek voltak: 1940. Az A. II. Jogügyek osztályából főosztályi jellegű Ügyészséget szerveztek. 1941. Közellátási önálló osztályt hoztak létre, amely közvetlenül az elnök alá tartozott. 1942. Az Ügyészséget két osztályra, a perenkivüli jogi ügyek és a peres ügyek osztályára bontották. 1943. Elnöki hivatalt létesitettek. Ez titkárságból és üzemgazdasági csoportból állt. 1944 őszén az Igazgatóságot részben Kőszegre, részben Sopronba és Mosonmagyaróvárra telepitették, de Budapesten sem szűnt meg teljesen a működése. 1945. évi felszabadulás után a MAV, illetőleg Igazgatósága is újjáéledt. Korábbi szervezetét megtartotta. Az ujjáépités feladatainak ellátására Elnöki Hivatal III. néven Ujjáépitési osztály létesült. 1949. március 15-ével a MAV Igazgatóságát a Közlekedésügyi Minisztérium I. Vasúti Főosztályává szervezték át. Elére főosztályvezetőt állitottak, aki egyben a MAV Vezérigazgatója is. Az átszervezés természetesen uj szervezeti formát is hozott, melynek lényege, hogy a Vasúti Főosztály megkapta egyes feladatokban a hatósági jogkört. A Főosztályon, illetve a Vezérigazgatóságon kivül voltak a Központi Hivatalok, amelyek köré tartozott a Segédhivatal is. Érdekessége volt, hogy működött ugyan egy 3/E Segédhivatal és egy Központi Hivatalok Segédhivatala, de ez a gyakorlatban nem jelentett semmit sem, mert a munkát közösen végezték el. Az 1949-tól napjainkig eltelt ido alatt számos kisebb-nagyobb átszervezés zajlott le, amelyek jórészt magukon viselték ennek az időszaknak társadalmi, politikai változásait. Ezeknek mégoly vázlatos ismertetését is elhagyom, főleg nagy számuk miatt. Egészen röviden áttekintve az eddigi szervezeteket, megállapítható, hogy tulajdonképpen már az első szervezetek tükrözték a vasút alapvető feladatait. Nevezetesen már akkor kialakultak az alapvető ágazatok - a forgalomnak, kereskedelemnek, vontatásnak és pályafenntartásnak megfelelő irányitó szervei és ezek mellett szükségszerűen kialakultak a funkcionális szervek. E szervezeti felépitési összefüggések végigvonultak valamennyi, azóta létrehozott formáción, amelyek nagy része megtalálható a jelenlegi szervezetben is. 374