Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Borsa Iván: Egy nemzetközi levéltári kérdőív 1873-ból / 361–368. o.

c) mire vannak a levéltári hivatalnokok feljogositva, s mily rendszabályoktól függnek saját munkáik közrebocsátása esetében? d) mily neme és módja az Írásnak használtatik a másolati kiadványoknál? és e) mikép vezettetnek a levéltárak lajstromai? Köztudomásra van, hogy az európai államoknak különösen azon részében, hol uj alkotmányozások által a közjogi állapot megváltozott, az állami levéltárak kezelése is uj szervezésen ment keresztül, s hogy ujabb időkben átalában a legtöbb országban a közlevéltárak ügye a kormányok és törvényhozások részéről különös figyelem és gondozás tárgya lett. Tanusitják ezt azon jelentések s nyomtatott szabályok is, melyek Franciaország, Belgium, s a több olasz tartomány levéltárának szervezetéről a magyar kormánynak követségi uton megküldettek. Hasonló szabályozása és szervezése Magyarország közlevéltárainak eddig nem történhetett, mert ezek az 1848 előtti alkotmány természetéből folyó eredetük s céljukhoz képest egészen különböző irányú tartalommal birtak a különböző' alkotmányos hatóságok székhelyein Bécsben, Budán, Pesten és Kolozsvárt szétszórva léteztek, - s azoknak legújabban elhatározott egyesitése az ország fővárosában; s összpontositott felügyelet alatt való rendszeres kezelése és egyszersmind nyilvános és tudományos használása óhajtott sikerrel majd csak akkor lesz eszközölhető, ha azok egy erre alkalmasan berendezett közös hajlék alatt össze gyűjtve, de különböző' eredetük s anyaguk szerint szervezve kezeltetvén, ugyanazon helyen kényelmesen hozzáférhetőkké tétetnék. Magyarország régi közlevéltárai következők: 1. Az Országos levéltár Budán, mely a nemzet jogait biztositó királyi leveleket es diplomákat, a törvényhozói hatalom gyakorlatából eredó' iratokat ' s szentesitett törvényeket, s a Nádorok és Országbirák elnöki iratait tartalmazza. 2. A magyar és erdélyországi királyi Cancelláriák levéltárai, melyek csak múlt évben hozattak -Becsből le Budára, s melyekben azon ügyiratok foglaltatnak, mik a Fejedelem közvetlen országlása, a kormányzás legfelsőbb vezetése, s alkotmányos királyi hatalmának gyakorlatából eredtek, és pedig a magyarban I. Ferdinánd uralkodásától (1527) az erdélyiben 1690-tol kezdve 1867-ig. 3. A magyar királyi helytartótanács levéltára, mely az ország teljes közigazgatási archivumát képezi, főleg 1723-tól kezdve. 4. Az erdélyi kormányszék levéltára, mely lényegében szintén főleg a közigazgatásra vonatkozik, s mely az unió-törvény folytán most fog Budára szállittatni. 5. A magyar királyi kamarai levéltár Budán (és az erdélyi fiscalis levéltár', mely a cameralisticumon kivül még a magyar szent korona öröklési, adományozási, s lefoglalási jogából származó s az Árpád korszakba is visszanyúló iratok nagyrészét őrzi, s annálfogva hazai történészeinkre nézve is kiváló becscsel bir. 363