Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

közös legeltetés betiltása, állatvásárok szüneteltetése, hatósági állatvizsgálat elrendelése a betegség iránti fogékonyság szempontjából. Az 1928. évi XIX. te. a következő tizenhét állatbetegséget sorolja fel és részletezi: 1. keleti marhavész, 2. lépfene, 3. sercegő üszök, 4. bivalyvész, 5. veszettség, 6. takonykór, 7. ragadós száj- és körömfájás, 8. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, 9. juhhimlő, 10. tenyészbénaság, 11. ivarszervi hólyagos kiütés, 12. rühösség, 13. sertéspestis (sertésvész), 14. sertésorbánc, 15. gümőkór, 16. baromfikolera, 17. baromfipestis. A hatósági rendeletre kiirtott, vagy védőoltás folytán elhullott állat után a tulajdonost kártérités illette meg, amelynek összegét becslés utján állapitották meg és a betegség is befolyásolta, hogy az állat értékének hány százalékát kellett kártalanításban kifizetni. (3) Az állatorvosi gyakorlatra vonatkozóan kimondta az 1928, évi állategészségügyi törvény is, hogy az csak érvényes állatorvosi oklevéllel folytatható. Ahol nem volt gyógyszertár, a törvényhatósági állatorvos javaslatára a törvényhatóság első tisztviselője engedélyezhette kézi gyógyszertár tartását a helyhatósági állatorvosok részére. Az állategészségügyről szóló 1928: XIX. te. a második világháború után is érvényben maradt. Ennek alapján jártak el a hatóságok állategészségügyben, erre hivatkozva adta ki állategészségügyi rendeleteit az Ideiglenes Nemzeti Kormány és a Földmüvelés ügyi Minisztérium. A debreceni kormány földmüvelésügyi miniszterének első intézkedései mindjárt 1945. január első napjaiban a törvényhatóságok egész területén rendelkezésre álló állatorvosokra, a hivatalból bejelentési kötelezettség alá eső állatbetegségekre vonatkoztak. Az állategészségügy szakszerű ellátására képes és alkalmas egyéneket név szerint kellett felsorolni és fel kellett tüntetni személyi adataikat. A ragadós állatbetegségek felsorolását pedig az 1928: XIX. te. alapján tette meg a miniszteri körrendelet. (4) E rendelet szerint a törvényhatóságoknak havonként kétszer kellett rendszeresen jelentést tenni az állategészségügyi helyzetről és a jelentéseket futárpostával kellett Debrecenbe küldeni. A demokratikus kormány földmüvelés ügyi miniszterének első teendői közé tartozott az is, hogy hatályon kivül helyezte a 263 100/1944. F. M. sz. rendeletet, amely az állatorvosi tiszti vizsga előkészitő tanfolyamának ideiglenes szüneteltetésére vonatkozott és kitűzte a tiszti vizsga időpontját, előtte pedig az előkészitő tanfolyam megtartását. (5) Később a miniszter több rendeletben szabályozta az állatorvosi tiszti vizsga befizetendő dijait, valamint a vizsgabizottság elnökének és jegyzőjének tiszteletdijait. Főként a pénzromlás következtében ugyanigy került sor az Országos Állategészségügyi Tanács elnöke, jegyzője, tagjai javadalmazásának ujabb és ujabb megállapítására. (6) Az állategészségügy terén népi demokratikus kormányzatunk rendkivül fontos cselekedete volt 1949-ben az Állategészségügyi Kutató Inté313