Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Kopasz Gábor: Az állategészségügyi igazgatás ágazati vizsgálata, 1945–1950 / 311–347. o.

Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvénycikk meg­jelenése után a városok és községek alkalmazhattak továbbra is saját községi és városi állatorvosokat olyan állategészségügyi feladatok el­végzésére, amelyeket ez a tőrvény nem sorolt az állami állatorvosok teendői közé. Az állami állatorvosokat a földmüvelés ügyi miniszter nevezte ki és o gondoskodott azok szolgálati beosztásáról. Az állami állatorvosok kinevezéséhez megkívánták a törvényszerű állatorvosi tiszti vizsga le­tételét. Az állategészségügyi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. te. olyan szervezeti alapot jelentett, amely az állategészségügyi közszolgálat fejlődését a következő évtizedekben, majd a Horthy-kor­szakban is meghatározta, sot ezekből az alapokból indult ki a közép­és alsószintű állategészségügyi szakszervek működése a felszabadulás u tán. A két világháború között az állatorvosok és az állategészségügyi hatóságok feladatait az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. te, valamint ennek a végrehajtásáról kiadott 100.000/1932. F. M. sz. ren­delet foglalta össze. A törvénycikk újra leszögezte, hogy az állategészségügyi igazgatás legfőbb irányítása és felügyelete a földmüvelés ügyi miniszter hatáskö­rébe tartozik. Az állategészségügyi igazgatás fogalma körébe sorolja az állatállomány egészségi állapotának megvédését, javítását, legfőkép­pen pedig a fertőző állatbetegségek elfojtását. Az állatállomány egészségi állapotának megvédése céljából a tör­vény szigorúan intézkedett a fertőző állatbetegségek behurcolásának megakadályozásáról. Tiltja a fertőző betegségben levő, vagy ilyen be­tegségre gyanús állatnak az országba való behozatalát, vagy az orszá­gon való átszállítását. Különösen a keleti marhavész veszélyességére utal a törvénycikk. A fertőző állatbetegségek fellépésének megelőzése céljából rendelte el a törvény a marhalevél használatát, az állatvásárok állategészség­ügyi ellenőrzés ét, valamint a vasúton, hajón és más járművön történő állatszállítás állatorvosi ellenőrzését. (2) Ugyanezért szabta meg a vá­góállatok levágás előtti vizsgálatát, városokban és községekben közvá­góhidak létesítését, kisebb községekben pedig közvágóhelyek fenntartá­sát. Intézkedett az állati hullák ártalmatlanná tételéről, amelyet dög­terek, gyepmesteri telepek, állati hullafeldolgozók és állati hullaége­tok segítségével lehetett elvégezni. A fertőző állatbetegségek elfojtására vonatkozóan ugy rendelkezett a törvény, hogy a fertőző betegséget, vagy az állat elhullást azonnal be kell jelenteni a helyi állategészségügyi hatóságnál, s ezzel kapcso­latban a következő rendszabályokat is el kellett rendelni: zárlat, az állat elkülönítése, forgalmi korlátozás, személyforgalom korlátozása, 312

Next

/
Oldalképek
Tartalom