Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - Bálint Ferenc: Békés megyei termelőszövetkezetek pecsétjei, 1948–1952 / 301–309. o.

Komolyabb, vagy igényesebb kivitelű munkát egyébként legtöbbször maguk a megrendelők sem kivántak. A korai termelőszövetkezetek legtöbbje 25-100 tagot számláló kis közösség volt és a legegyszerűbb bélyegző is megfelelt a célnak, - megerősítette az aláirás hitelességét. A Magyar Nemzeti Bank fiókjai ugyanis minden esetben ragaszkodtak a cégszerű aláíráshoz, az elnök, vagy a könyvelő kézjegye mellett a bélyegző' használatához is. A pecsét formájára, a rajta lévő szövegre nem voltak felsőbb rendelkezések s ezért igen különböző' alakú és tartalmú pecséteket találunk. - Egy-egy közösen gazdálkodó csoport pecsétje sok esetben csak néhány hónapig volt használatban, mert a szervezeti típus megváltozása, vagy termelőszövetkezetté való átalakulás esetén uj szövegű bélyegzőt kellett készíttetni. Előfordult több esetben az is, hogy az uj bélyegző elkészüléséig a régi bélyegző felesleges szövegrészét levágták, vagy leragasztották (pl. a 66. és 68. sorsz. ). A pecsétek tehát nyomon követték a szervezeti változásokat s ezért egy-egy pecsétlenyomat kisegítő adatként használható a tsz történetének rekonstruálásához. Az itt közölt pecsétek szakszerű pecséttani elemzésére nem vállalkozhatunk, mert ez különleges és eddig még ismeretlen terület. Erre Réti László is utal hivatkozott munkájában, amikor megállapítja, hogy sem a Szovjetunió, "sem más országok tudományos közleményeiben sem találtam még sehol nyomát a modernkori pecsétekkel való foglalkozásnak". (10) A pecséteket fotómásolatban, eredeti nagyságukban közöljük. A felvételeket megnehezítette, hogy a lenyomatokat különböző minőségű papírokról kellett készíteni (kockás füzetlap, vékony írógéppapír, selejt papírlap) és a használt bélyegzőpárnák is a lila, fekete és vörös színek különböző árnyalatú lenyomatait adták. Figurális díszítőelemnek leginkább az ötágú csillagot használták különböző nagyságban és csak egyetlen pecséten (54-es sorsz. ) találunk más motivumot. Az ötágú csillag gyakori alkalmazásának oka az, hogy az első tszcs-kben a baloldali érzelmű agrárproletárok, az uj földhözjutottak és kisparasztok tömörültek és meggyőződésüket ezzel a szimbólummal is ki akarták nyilvánítani. A pecsétek alakja különböző nagyságú, leginkább sima szélű kör (kivéve a 9-es sorsz. ), vagy pedig keretnélküli két- vagy többsoros szöveget tartalmazó lapos, elnyújtott forma. A pecsétek szövege minden esetben tartalmazza a tszcs, vagy tsz nevét és a helység megnevezését, több esetben a közös gazdaság típusának megjelölését és az alakulás évét. A közösen gazdálkodó egységek neve minden esetben utalást jelent a nagy történelmi tény, - a felszabadulás - adta uj életre. Történelmünk nagyjainak, a szabadságeszmét megtestesítő Kossuthnak, Rákóczinak, Petőfinek, Dózsának, Táncsicsnak stb. nevét éppúgy szívesen 304