Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Baranya Margit: Baranya megye egészségügyi szolgálata, 1945–1950 / 15–47. o.

tanácskozási joggal - tagja a bizottságnak a tisztifőorvos, aki egyben a bizottság előadója, továbbá a népjóléti miniszter által kijelölt hatósági orvos, a szociális felügyelő és a közegészségi ügyeknek törvényhatósági előadója; végül a vármegyei bizottságnál a vármegyei vezető védőnő, a thj. városnál pedig a rangban legidősebb egészségügyi és szociális védőnő tagjai még a bizottságnak. Ha a thj. város vármegyei törvényhatóságnak is székhelye, ott közös törvényhatósági közegészségügyi bizottság alakult

. Tagjai: a tanácsba választott (kiküldött!) tagok, rendkívüli tagként - tanácskozási joggal a tisztifőorvosok, akik egyben a bizottság előadói, a népjóléti miniszter által kijelölt, legfeljebb két hatósági orvos, a szociális felügyelő, a vármegyei vezető védőnő és a közegészségügyek törvényhatósági előadói. A megyei városi közegészségügyi bizottság tagjai: a megyei városi szociálpolitikai bizottságba választott (kiküldött) tagok; rendkívüli tagként - tanácskozási joggal - tagja a bizottságnak a tisztiorvos, aki egyben a bizottság előadója, a tisztifőorvos által kijelölt városi orvos, vezető szociális titkár, a rangban legidősebb egészségügyi és szociális védőnő és a közegészségügyeknek megyei városi előadója. A községi közegészségügyi bizottság tagjai: a községi szociálpolitikai bizottságba választott (kiküldött) tagok; rendkívüli tagként - tanácskozási joggal - tagja a bizottságnak a községi orvos, illetve körorvos (amennyiben a községben több községi orvos működik, úgy az ügyvezető orvos), aki egyben a bizottság előadója, továbbá a szociális titkár - amenynyiben ilyen működik - és a rangban legidősebb egészségügyi és szociális védőnő. A február 20-án megjelent fenti rendelet szerint a közegészségügyi bizottságokat 1946. május 31-ig meg kell alakítani, s 1946. január 1-től számított háromévenként újjá kell szervezni .20/ E bizottságok hivatása az volt, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a hatóságok és a nép között, hogy társadalmi erőkkel támogassák a nehézségek áthidalását és ennek érdekében a tömegeket közvetlenül is bevonják az ügyek vitelébe.21/ Valamennyi törvényhatóságban, városban, megyei városban és községben megalakultak tehát a közegészségügyi bizottságok, melyekben a nép választott képviselőin kívül a közegészségügyi szakemberek, tisztiorvosok és védőnők is helyet foglaltak. A demokratikus egészség-politikának ezek az új alapszervei egyre növekvő jelentőséget nyertek. Dr. Molnár Erik: "Demokratikus egészségpolitika" c. munkájában elismeréssel szólt a tisztiorvosok, községi és körorvosok betegség-megelőző munkájáról. Mivel a tisztiorvosok magánorvosi tevékenységet nem folytathattak, - így a közvélemény nem ismeri és nem méltányolja eléggé tevékenységüket. A tisztiorvosi karra döntő szerep várt abban, hogy irányítása mellett a gazdaságilag fokozatosan megerősödő ország közegészségügyi viszonyai is megváltozzanak .22/ A fentiekben szó volt az Országos Közegészségügyi Intézet és vidéki állomásai működési körzetének újabb szabályozá25