Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - IRODALOM - Sudár Kornélia: Fejér megyei történeti évkönyv 1973. Székesfehérvár, 1973. / 245–248. o.
A Közlemények sorában Móra Magda a Ratio Educatipnis Fejér megyei megvalósítására irányuló törekvésekben a felvilágosult abszolutizmus politikai célkitűzései közül az állami és egységesen irányított oktatásügy fontosságát emeli ki. A rendelet elemzése után az iskolák és tanulók számát bemutató statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a rendelet nem maradt teljesen .megvalósíthatatlan, mint ahogy sokan - ennek maximalista voltára hivatkozva- állították. A cikkíró felhívja a figyelmet a különböző forrástípusok feltárásának és elemzésének hasznára a magyar neveléstörténet felvilágosult abszolutizmus korszakáról alkotott képének gazdagításában. Sándor Pál az úrbéres népesség megoszlásának statisztika ját~^eTemzo — cTkke egy készülő, országos horizontú munkának egy részét képezi, amelynek célja: a parasztság rétegződésének feltárása az abszolutizmus korában a jobbágyfelszabadítás hatására a birtokviszonyokban beállt változás alapján. A teljesebb kép kialakítása érdekében a birtokmegoszlás alapján létrejött differenciáltságot befolyásoló egyéb tényezőket is vizsgálat alá vesz: a parasztságnak a társadalmi munkamegosztásban ténylegesen betöltött szerepét, a foglalkozási-kereseti-anyagi viszonyainak különbségét. A vizsgálat első feltétele a forrásmetodikai kérdések tisztázása volt, mert erről a birtokrendezésről nem maradt fenn országos állapotokat is tükröző homogén iratanyag, csupán a megyei cs. kir. Törvényszékek birtokperes iratainak megyénkénti elemzése során lehet, lépésről-lépésre előrehaladni. Ez a tipusú iratanyag lehetővé teszi viszont a parasztság differenciálódásának a maga változásaiban való nyomon követését. A forrásbázis jelenlegi feltárásának célja a további vizsgálathoz szükséges kritériumok megállapítása volt: figyelembe vette a tájanként különböző arculatot mutató birtoklási és kereseti viszonyokat, a gazdasági-társadalmi relatív kiegyenlítődést célzó tagosításban a maradványföldek differenciáló, rétegződést mélyítő hatását, a nem úrbéri földek - itt a legelő - szerepét a parasztság megélhetési viszonyaiban. A zsellérprobléma új nemcsak feudális-jogi, hanem gazdasági-társadalmi aspektusból, szociológiai módszerekkel végzett vizsgálata egyrészt a zseíléregziBztencia, másrészt ennek a paraszti egzisztenciát is jelentősen befolyásoló tényezőként való ábrázolásában segít. Vass Előd Székesfehérvárra vonatkozó 16. szd-i török források alapján elemzi a város elfoglalásának körülményeit és török hódoltság kori életét. Számításokat közöl a 16. szd-i lakosság lélekszámáról, iparáról, kereskedelméről, és érdeme az is, hogy magyar nyelven két fontos török dokumentumot tett közzé. Lukács László közlésében a szőlőtermő vidékek gazdasági épületeinek vizsgálatára hívja fel a figyelmet, mert ez nemcsak építészettörténeti, hanem - éppen ezen épületek sokféle funkciójának következtében - néprajzi, gazdasági, társadalmi szempontból is hasznos a kb. két évszázad előtti falusi élet megismerésében. Velence határában az épületekben mutatkozó formagazdagság nemcsak az építészeti technika fejlődési korszakait, hanem a múlt század dinamikus társadalmi tagozódását is tükrözi. 247
