Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - IRODALOM - Sudár Kornélia: Fejér megyei történeti évkönyv 1973. Székesfehérvár, 1973. / 245–248. o.

FEJÉR MEGYEI TÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 1973. Székesfehérvár, 1973. 355 1. A 17. századtól napjainkig, három évszázad megyei történelmét felölelő gazdag tartalommal jelent meg a Fej ér megyei Történeti Évkönyv 7. száma. Színvonalasan és meggyőzően ábrázolja az országos történésekben a helyiek fontosságát, jelentőségét és kölcsönhatásukat. Czakó Sarolta tanulmányában Székesfehérvár történetében egy, a török uralom alól felszabadult szabad királyi város életrekelésének, újjászervezésének nehéz útját példázza. A város társadalmi viszonyait (kormányhatóságának újjáalakulását, a bécsi kormányzathoz való viszonyát) és gazdálkodását vizsgálja 1688-1740 között. A városi számadáskönyvek elemzésében szempontjai a következők: a kisebb királyi haszonvételek, a városi vagyonból és birtokgazdálkodásból eredő jövedelmek, a hivatali működéssel kapcsolatos és egyéb bevételek összevetése a kiadásokkal. A szerzőnek a városi iparfejlesztés és tőkebefektetés hiányára vonatkozó következtetéseit mégis általánosítónak érezzük, amikor a magyart háttérbe szorító "Habsburg gazdaságpolitikai irányelvekre" hivatkozik. Az egész birodalom viszonyait elemző Habsburg gazdaságpolitika kezdetét a 18. szd. közepétől, a politikai eszközként is felhasználható védővámrendszer alkalmazását Magyarországon az 1754-es "Vectigal"-lal lehet számolni. A szerző elemzi még a lakosságnak a katonasághoz való viszonyát és végül a város 18. szd-i társadalmát. Kállay István cikkében Székesfehérvár múltjának eddig talán legkevésbé ismert fejezetét dolgozta fel a városi adózás 18. szd-i történetének feltárásával. Az adómegállapítas és adószedés módjának ismertetése után az adókat két csoportra osztva tárgyalja: l) állami adók: hadiadó, katonai szolgáltatások, országgyűlési taxa és az 1780-tól kezdve újra kivetett királyi cenzus; 2) városi adók: háziádó .és a városlakók terményei után szedett tized. A szerző bemutatja azokat a vitákat és konfliktusokat is, amelyek az adószedés körül támadtak a városi hatóság és a város területén működő intézmények és hatóságok (egyházi, katonai) között. II. József politikai és államigazgatási reformjainak igazi jelentőségéről reális képet alkotnunk még ma is nehéz. Az utóbbi években a helytörténetírás kezdte feltárni a megyei igazgatás gyökeres megváltoztatását célzó, államosított, centralizált és egységesített komisszáriusi (biztosi) rendszer bevezetésének helyi hatását (pl. Tolna megyéről Hajdú Lajos). Szerényi Imre itt megjelent cikkében az államigazgatási reformok sorában a biztosi rendszer keletkezését világítja meg és bemutatja Fejér megyei megvalósulását, reálisan mérlegelve a reform progresszív voltát és bukásának szükségszerű okait. A kapitalizmus magyarországi kezdetének időmeghatározá245