Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - IRODALOM - Kállay István: Nógrád megye története. Szerk.: Balogh Sándor. I–IV. k. Salgótarján, 1969–1973. / 237–240. o.
IRODALOM NÓGRÁD MEGYE TÖRTÉNETE Szerk.: Balogh Sándor Salgótarján, 1969-1973. I-IV. k. 1395 1. Van valami jelképes abban, hogy a Levéltári Szemle felszabadulási számában számolunk be az utolsó 30 esztendő egyik legnagyobb történeti vállalkozásáról, Nógrád megye négykötetes monográfiájának megjelenéséről. Elismerés illeti Nógrád megye párt- és állami vezetőit, kik 1969-ben elhatározták a megye történetének megjelentetését. A határozat végrehajtásához biztos alapot jelentett az a szerzői, kutatói gárda, mely már a korábbi munkák során alakult ki. Úttörő munkára vállalkoztak, hiszen mintaként egyetlen megyetörténetet sem vehettek. A felszabadulás előtti megyei monográfiák szemlélete, irredenta beállítottsága, nacionalizmusa ugyanis aligha tette lehetővé felhasználásukat, a felszabadulás után pedig - a helytörténetírás fellendülése ellenére - sem látott napvilágot valamely megye történetét bemutató mű. Ennek ellenére a sz.erzők és a szerkesztő munkája eredményes volt, nemcsak tudományosan megalapozott, de közérthető és olvasmá- .-.• nyos művel gazdagították történeti irodalmunkat. A monográfia négy kötetben tekinti át Nógrád megye tör-, ténetét . Az első kötet (896-1849) Belitzky János, a második (1849-1919) Szabó Béla és Horváth István, a harmadik (19191944) Molnár Pál és Szomszéd Imre, a negyedik^(1944-1962) Jakab Sándor munkája. A négy kötetet Balogh Sándor szerkesztette, az ő munkáját dicséri a csaknem másfél ezer oldalas mű szakmai és szerkezeti koncepciója, egyöntetűsége. Csaknem lehetetlen feladat egy ilyen nagy mű - akármilyen felszínes - ismertetése. Az ismertető rendszerint néhány hozzá közelálló gondolatot emel ki. Egyik ilyen a családtörténet . Tudjuk azt, hogy Nógrád megye története két nagy család, a Zichyek és Balassak történetével fonódott össze . A monográfia nyomon követi a családok, elsősorban a Balassa család történetét 1264-től - amikor IV. Béla a Hont várához tartozó Gyarmat nevű földet kivette a vár kötelékéből és Detre fia Miklósnak, a Balassak ősének adta - egészen 1848-ig, mikor Balassagyarmat város vezetői megszüntették a Balassáktól és Zichyektől való hűbéri függést, több évig tartó úrbéri pert indítva el ezzel. A Balassa család hatalmát mutatja, hogy 1273-ban Kékkő várából kiindulva harcot indítottak a király ellen. I. Károly korában a Balassak Csák Máté oldalán álltak, Balassa Demeter 1700 lovas élén a király csapatait a Szepes237