Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - FIGYELŐ - Szinkovich Márta: Lengyelországi tapasztalatok / 227–235. o.

rendszere és használata, 7. Selejtezettség, 8. Az iratok fi­zikai állapotának részletes leírása. Feltűnő volt a leltárak kidolgozásának alapossága és tu­dományos szintje. így pl. a történeti leírások jegyzetekkel és a megfelelő jogszabályi utalásokkal ellátva készülnek, az iratanyag állapotát, vagy tárolási módjukat nemcsak általá­nosságban írják le, hanem tételesen is. Erre módot ad az a leltárlap-forma, amelyet használnak (teljes ív, amelyen a ro­vatok végigfutnak). Maga a leltári felvétel levéltári egysé­genként "történik. Amikor a munka elkészült, ezt egy, a levél­tárban alakított bizottság vizsgálja felül s hagyja jóvá. A jóváhagyott leltárakat bekötik, s minthogy így vaskos kötetek jönnek létre, bevezetővel és tartalomjegyzékkel is ellátják a leltárakat. Érthető, hogy egy-egy ilyen leltár készítése néha évekig tart. A leltárkészítés, mint említettem, központi utasítás alap­ján történik, fondfajták szerint. Pl. most dolgozik egy bi­zottság a bírósági iratok leltározásának szabályozásán. Itt jegyezném meg, hogy a lengyel levéltárak munkájának egységes végzéséhez a lengyel Levéltári Főigazgatóság oly mó­don is segítséget nyújtott, hogy a levéltárakra vonatkozó összes rendeleteket és utasításokat egy gyűjteményes kötetben kiadta. Útmutató így nem csoda, hogy a két varsói központi levéltár irat­anyagáról készített ÚTMUTATÓ is példásan tudományos színvona­lú. Ez az Útmutató két kötetes: az első rész a Régi Iratok Levéltárának anyagáról, a második rész az Újkori Iratok Le­véltárának fondjairól ad tájékoztatást. Minthogy időben ez utóbbi iratanyag állt közelebb saját munkaterületemhez (az Út­mutató II. kötete 1918-tól kezdődően sorolja fel a fondókat, s megtalálhatóak benne az 1945 után országos jellegű fondkép­zők lezárt fondjai is) ezt tanulmányoztam át alaposabban. E kötet az "Archiwum Akt Nowych w Warszawie" címet viseli, szer­kesztője M. Motas, jelenleg az Újkori Iratok Levéltárának igazgatója. A megjelentetés éve: 1973. A szerkesztés elvei igen tiszteletreméltóak: némileg rövidített formában közli mindazokat az adatokat, amelyeket a fent említett leltárak tartalmaznak, s itt is minden tételnél elengedhetetlen tarto­zék a levéltáros által közölt adatok esetében a hivatkozási hely megjelölése, lett légyen a forráshely valamely levéltári irat, jogszabály, vagy tudományos feldolgozás. Hasonlóképpen hozzátartozik az Útmutató tudományos tájékoztató apparátusá­hoz a megfelelő bibliográfiai adatok közlése. Meg kell jegyez­nem, hogy az Útmutató külsőleg is igen szerencsés megoldású. A különböző tipográfiák alkalmazása könnyen áttekinthetővé és könnyen használhatóvá teszik az egyébként igen sok adatot és rövidítést tartalmazó szöveget . Műhely Végül a levéltári iratanyaghoz kapcsolódó kérdések között kell megemlítenem az iratanyag őrzésében technikai oldalról 232

Next

/
Oldalképek
Tartalom