Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A mikrofilm mint biztonsági film a levéltárakban / 209–226. o.
2 RT 1/2 ( k = ' ) és x = vízgőzre nézve 5,076 a A = aS 2 2 RT Az egymást metsző egyenesek metszéspontjainak értékét leolvasva a függőleges tengelyről azt kapjuk, hogy nyers- és kézihívású filmnél 66% értéknél, a gépihívású filmnél 56%-nál, a hordozónál 61,5%-nál van a két- illetve többmolekulás réteg kialakulásának lehetősége, illetve kezdete. Ezekből az értékekből arra is lehet következtetni, hogy amennyiben a film egyéb fizikai tulajdonságainak optimuma ezen értékek alatt van, nem szabad ennél az értéknél feljebb!, vagyis magasabb relatív nedvességtartalomnál őrizni a filmeket. A meredekebb Harkins-Jura izoterma szakaszokból számolt valódi felületek értéke általában kétszerese a laposabb szakaszból számolt értékeknek. Ez arra enged következtetni, hogy közel kétmolekulás vízréteg alakul ki a meredekebb szakaszon, illetve a film ezeken a relatív nedvességértékeknél úgy viselkedik, mintha felülete kétszeresre nőtt volna meg. r * ,' S, = fajlagos So = fajlagos fe1 x 1 m felület 70%-ig lulet 70% felett Nyers 0,034 m 2 /g 0,076 m /g Gépi hívás 0,030 IT 0,066 tt Kézi 0,037 ti 0,064 ti Hordozó 0,028 N 0,051 II A 13. és 14. sz. ábrán bemutatott hőfok függése az izotermáknak nem nagy, és nem is teljesen egyértelmű. A 100% relatív nedvességtartalomnál mérve nem egyszer vízcseppeket is találtunk a filmen, tehát ezek a mérések - akár csak a papírnál - a mi berendezésünkben jelentős mértékű hibával terheltek. A többi pont jól reprodukálható volt. A 13.sz. ábrán látható gépi hívása exponált filmnél az adszorpció 20-30 °C közöti; gyakorlatilag nem függ a hőmérséklettől, a hibahatáron túli eltérés csak a 35 °C-nál található, ez a görbe a többi alatt halad egyértelműen, különösen 50% feletti értéktől kezdve. A 14.sz. ábrán látható nyersfilmre is ez jellemző, de ezek a mérések a fény hatására lejátszódó fotókémiai reakciók miatt több hibával lehetnek terheltek. Erre utal az is, hogy a magas nedvességtartalom melletti méréseknél a nyersfilm erősen elszíneződött, és a vöröses színből egészen szürkéig változott . A 15-19. sz. ábrán 24 órás egyensúlyi idő mellett mért izotermák abszolút értékben valamivel a 6 órás időtartamú felett vannak, tehát 6 óra alatt valóban nem értük el a teljes egyensúlyt. Ezeken az ábrákon a különböző filmeknél nem csak az adszorpciót, hanem a deszorpciót is féltüntettük. A deszorpciós görbe mind a négy esetben az adszorpciós felett 213
