Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A levéltári-irattári mikrofilmezés szervezési kérdései / 179–196. o.

^^IlsJX dV^-l-Wa J. -L. J_Ü1J_ UX £_. O Ö -CJ "-*--. U. J <-l<^ KJ -I L. _l_.Llli.il CA U V-/ _l_ (-* U | C-J. ÜU.-L iuau J_IV e^ V^ neracios film ismét negatív lesz. A páratlan számú generá­ciók tehát hagyományos filmmásoiási eljárás mellett mindig negatív, a páros számúak pedig pozitív kepét hordoznak. Meg kell jegyezni, hogy ez a másolási mód a végtelenségig nem folytatható, mert a másolásokkal a felvételek minősége foko­zatosan csökken, s az eredeti felvétel, valamint a másolatok minőségétől függően előbb vagy utóbb már kisebb-nagyobb mér­tékben hasznavehetetlen képek készülnek el. Fentebb a biztonsági és állagmegóvó filmezés kapcsán már említés történt a több példányos filmkészítésről. A kamera­negatív felhasználásával készítendő másolatoknak azonban nem­csak e két mikrofilmezés! cél esetében van szerepük. Ha a mikrofilmet - akár negatívról, akár pozitívról van szó - hasz­nálják, vagyis olvasógéppel kinagyítva olvassák, vagy további filmmásolatokat készítenek róla, avagy ismételten előveszik nagyítások készítésére, a film kisebb-nagyobb sérüléseket szenved. A leggyakoribb, hogy kisebb-nagyobb karcolások sér­tik meg az emulziót, s ez leginkább a filmolvasó készülékek­ben történik meg. (A perforált filmek esetében gyakoriak a perforációk körüli sérülések is.) A gyakori használat követ­keztében előbb-utóbb bekövetkezik, hogy a film tönkremegy, ahogy a sokat használt könyv is hasznavehetetlenné válik. Bár­milyen célból is történik tehát a mikrofilmezés, feltétlenül gondoskodni kell egy olyan példányról, amelynek segítségével szükség esetén a tönkrement példánnyal azonos értékű filmmá­solat készíthető. - Az ilyen biztonsági szerepet betöltő pél­dánynak még olyan szerepe is lehet, hogyha a használati pél­dány akár véletlen mechanikai behatás, akár szándékos kárte­vés következtében meghiányosul, a biztonsági példány alapján a kár megállapítható és a hiány pótolható. A filmmásolatok a mikrofilmezés fejlődésének első szaka­szában kizárólag ezüst-sós" alapú, de a kameranegatív filmnél kisebb érzékenységű másoló filmre készültek. Az utolsó két évtizedben tőkés országokban egyre nagyobb tért hódítottak a diazó és vezikuláris filmek, amelyek részben alacsonyabb áruknál, részben könnyebb kidolgozhatóságuk miatt gyors tér­hódítást értek el, s ma már a használati példányok jelenté­keny része ilyen alapanyagon készül. Nálunk e filmtípusok el­terjedését akadályozza, hogy e filmek nálunk még nem olcsób­bak, ugyanakkor archiválásukkal szemben akadályok is merültek fel. - E megállapítások a mikrofilmtekercsekre és mikrofilm­lapokra nézve egyaránt vonatkoznak. A másodlagos mikroformák másik csoportjába tartoznak az át nem látszó másolatok, mint a mikrokártya és a mikronyomat. A mikrokártya (microcard) felvételeinek elhelyezkedése azonos a mikrofilmlapéval, de nem átlátszó nyersanyagon, hanem fotó­papíron. Lényegében mikrofilmlapnak azonos méretben fotópa­pírra tör-cénő átmásolásával jön létre. Mikronyomat (micro­print) a neve, ha a másolás nem hagyományos fototechnikai el­járással, hanem nyomdai úton történik. E mikrofilmformák ha­zánkban még nem honosodtak meg. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom