Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Leblancné Kelemen Mária: A Nógrád Megyei Levéltár fejlődése a felszabadulástól napjainkig / 149–165. o.
Ha helyesen akarjuk értékelni a Nógrád megyei Levéltár fejlődésének hazánk felszabadulása óta eltelt három évtizedét, azt kell mindenekelőtt megállapítanunk, hogy ennek az intézménynek életében az igazi fordulatot az jelentette, hogy hazakerülhetett a megyébe, a megyeszékhelyre, hogy látták párt- és tanácsi vezetőink, hogy a fejlődő város nem nélkülözheti tudományos ás igazgatási, közművelődési feladatokat ellátó intézményét, s nem állhat fenn továbbra az az állapot, hogy a megye levéltára más megye gondjaira legyen bízva! A továbbiakban változatlanul azt szeretnénk elmondani beszámolónkban, hogy ha sokszor nehéz körülmények között is, de a levéltár dolgozói mindent megtettek azért, hogy a Pest megyei Levéltár dolgozói által kialakított levéltári éa raktári rendet továbbfejlesszék, az iratanyagot a raktári férőhelyhez mérten gyarapítsák, a gyűjtőterületet szervlátogatásaikkal ellenőrizzék, s úgy őrizzék, gondozzák a régi és az újonnan bekerült iratokat, hogy azok történeti értéke - a jelenben és a jövőben egyaránt - biztosítsa, hogy valóban a levéltár a helytörténet műhelye, bázisa lehessen. A közvetlen tanácsi irányítás, a 27/1969. sz. tvr. és a végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. sz . kormányrendelet, néhány azóta megjelent MM utasítás, a Levéltári Igazgatóság' ágazati felügyelete mind konkrét elvi és gyakorlati segítőnk abban, hogy a levéltári anyag védelmét az irattárakban, a nem irattári eredetű levéltári anyagot őrző más intézményekben biztosíthassuk. Hogyan látta el a Nógrád megyei Levéltár a beindulás nehéz éve után ezeket a feladatokat? 1969-1970. év: a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50., illetve hazánk felszabadításának 25.^éve. Természetes, hogy fokozott érdeklődéssel fordultak az írott forrásokhoz az évfordulók kapcsán a helytörténet művelői és fokozottabb volt a társadalom igénye is, hogy közvetlen és közvetett közreműködési munkával (előadások, kiállítások, fotók, másolatok, a levéltári iratoknak az érdeklődők rendelkezésére bocsátásával, stb.) segítse elő a levéltár az évfordulókkal kapcsolatos rendezvények sikerét. Érthető, hogy ezekben az években volt a legmagasabb a kutatók száma is; 1969-ben 77 kutató 404 esetben, 1970-ben 70 kutató 337 esetben kereste fel a levéltárat. Ezekben az években kellett megkezdeni a kapcsolatfelvételt a megye területén lévő irattermelő szervekkel . Elsősorban a kapcsolatteremtésen túl a raktározási, iratkezelési viszonyok felmérése volt a cél. Később 1971, 1972-től az iratkezelési szabályzat, irattári terv bevezetésével kapcsolatos gondok megbeszélése, szükség szerint segítségadás, iratselejtezések ellenőrzése, jegyzőkönyvek jóváhagyása, lappangó iratok begyűjtése stb. Elmondhatjuk, hogy a levéltár a megye területén nyilvántartott, értékhatár fölé eső minden szervhez legalább egyszer, szükség szerint többször is eljutott. Az r ellenőrzendő szervek száma 300, az általános iskolák és az ÁFÉSZ-ek nélkül. 161
