Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Leblancné Kelemen Mária: A Nógrád Megyei Levéltár fejlődése a felszabadulástól napjainkig / 149–165. o.
í952—57 között történt meg a feudália, abszolút- és polgári kori fondók kialakítása, állagokra tagolása, s a rendezett anyagnak jegyzékkel, alapleltárral való ellátása. Az 1951-ben minden jegyzék, leltár nélkül átadott polgári kori fondók neveit, mennyiségét is most sikerült megállapítaniuk. "A rendezett anyag jelentős részét a korszerű követelményeknek megfelelő irattartó dobozokban helyezték el."21) Az 1957 utáni időszak középpontjában a már előzőleg beérkezett, s ideiglenesen polcra helyezett városi, járási, községi anyagok végleges helyére szállítása, rendezése, jegyzékelése állt. Elkészült a Nógrád megyei községek repertóriuma három kötetben. Állványra kerültek a rendezett abszolutizmuskori bírósági fondók, a felekezeti és állami anyakönyvi II. példányok, s több kisebb polgári és szocialista kori fond, amelyeket a limbus fokozatos felszámolása során sikerült kialakítani. Az 1965-66-os esztendőt a nagyarányú középszintű rendezések, - segédletkészítéssel párhuzamosan - a tanács és végrehajtóbizottsági ülések jegyzőkönyveinek rendezése, egyeztetése, hiányjegyzék összeállítása jellemezte. Az 1967-es esztendő középpontjában a nógrádi anyag költöztetésével kapcsolatos teendők álltak. Befejezéshez közel alít a Pondjegyzek is. Nyersanyaga készen volt, szerkesztési, gépelési feladat volt még hátra.22) Miért került egyre jobban előtérbe a Nógrád megyei Levéltár hazaköltöztetésének gondolata? Több ok miatt: A Pest megyei Levéltár maga is raktárgondokkal küzdött; Saját anyagát a központi épületen túl több külső raktár igénybevételével tudta csak elhelyezni. Ezért volt korlátozott újabb anyag átvétele saját gyűjtőterületéről; s ezért kellett a nógrádi szervek őrizetében hagynia mintegy 7500 ifm-nyi anyagnak levéltári megőrzésre érett hányadát. Másik ok: "1968. január 1-ével a megyei levéltárak a közvetlen minisztériumi kezelésből a megyei tanácsok felügyelete alá kerültek; semmiképpen sem lehetett Nógrád megye levéltárát Pest megye terhére Budapesten tovább fenntartani. "23 ) Bármennyire rendezett, segédletekkel ellátott, kutatható állapotban is volt a nógrádi anyag Budapesten, a távolság nagyban megnehezítette a kutatóknak, egyéb érdeklődőknek a dolgát. 1967-ben hozott határozatot a Nógrád megyei Tanács VB a négykötetes megyei monográfia elkészítésére .24) Ennek szerzőgárdáját semmiképpen sem tudták volna a szükséges anyaggal ellátni Budapestről. Nógrád megye helytörténetírása éppen a fentebb írt okok miatt nem tudott fejlődni, illetve ha fejlődött is, megyén kívüli szakemberek tollából. Nógrád megyei forrásanyagban való kutatásra 1961-1965 között 225 napot használtak fel * Ebből Nógrád megyéből jelentkező kutatóra 49 nap esett. 2 5) Többszörös gondot kíván tehát megoldani Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója, midőn Nógrád megye Levéltárának visszatelepítéséről kidolgozott javaslattervezetét 1966. november 22-én a Nógrád megyei Tanács VB elé terjesz158
