Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Leblancné Kelemen Mária: A Nógrád Megyei Levéltár fejlődése a felszabadulástól napjainkig / 149–165. o.
tek, vagy hűtlen iratkezelésük miatt ágy véltek, jobb, ha elveszettként könyvelik el. (Pl. Rétság, Cséc3e, Borsosberány, Nógrádmegyer stb.) Sokszor csak a megyei tanács segítségével sikerült egyegy irattárban rendet teremteniök. De segített a Nógrád megyei Tanács Igazgatási Osztálya pl. a megye területén lévő irattermelő szervek felmérésében is. 1954. december 1-én az alábbi szerveket jelenti az Igazgatási Osztály a Bp. 2.3Z. Állami Levéltárnak: "A Nógrád megyei Tanács felügyelete alá tartozó helyi ipari vállalat 30, Nógrád megye területén gépállomás 9, termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport 106, általános iskola 110, középiskola 5, kórház 3, szociális otthon 4, önálló ügyintézéssel rendelkező könyvtár és kultúrotthon 25."18) A Nógrád megyei gyűjtőterület ellenőrzése során más jellegű problémával is találkoztak a referensek. Nem mindig voltak a megyei, járási tanácsok a levéltár segítői. így pl. az 1959-es jelentések arról szóltak, hogy a felettes tanácsi szervek nem ellenőrzik a községek irattárait; a levéltár javaslatait nem fogadják el,, sőt a megyei tanács nem járult hozzá, hogy a szécsányi és a rétsági járási tanács új irattárat építsen. Döcög a megyei irattár építésének ügye is. Sem ez, sem a hivatalosan elrendelt iratselejtezés nem halad úgy a megyében, mint amennyire égető kérdés volna éppen az 1950-es évek "Papírgyűjtő Petéi" során tapasztalt (és már előzőleg is, pl. 1947-ben) iratpusztítások után. Az iratselejtezés , iratválogatás kérdése szinte állandó napirendi téma volt kezdettől egészen 1961-62-ig. A beszámolók tanulsága az, hegy különösen kezdetben (1951-56) ez a terület legalább annyi, ha nem több energiát emésztett fel a levéltári dolgozók részéről, mint a belső nagy rendezési munkák. Ez bizonyos fokig érthető is, hiszen a Pest megyei Levéltár központjától viszonylag távoleső, ebből a szempontból elhanyagolt, sokszor nehezen megközelíthető helyeken kellett a levéltár referenseinek a Belügyminiszter, illetve a minisztertanács rendeletének érvényt szerezni. S az is igaz, ismerve az 1950-es évek gazdasági, politikai viszonyait,hogy a mezőgazdasági, begyűjtési osztályoknak pontosabb feladatai is voltak; nem akarván e megállapítással lebecsülni távolról sem az iratselejtezés jelentőségét. Ismeretes a 185/1951. M.T. sz . rendelet, a 131-10/1952. BM.sz. utasítás (megjelent a Belügyi Közlöny 1952. március 14-i, 11. számában), melyek az 1951-es rendkívüli iratselejtezést követően meghatározták a tanácsoknál, közigazgatási szerveknél 1952-től beindított, illetve folyamatosan végzendő iratselejtezési munkát. Külön intézkedés született tehát a felszabadulás előtti s 1947-ig terjedő iratok, és külön intézkedés az 1947-es iratok selejtezésére vonatkozóan. Sok hiba, megnemértés, közöny, ellentmondó intézkedés (a Magyar Munkásmozgalmi Intézet a saját ügykörjegyzéke szerint szintén kérte az őt illető iratok kiválogatását) stb. tette nehézzé a levéltár, a megyei, járási igazgatási osztályok, a megyei, 156