Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Leblancné Kelemen Mária: A Nógrád Megyei Levéltár fejlődése a felszabadulástól napjainkig / 149–165. o.

A Vármegyei Levéltár tárgymutatójában szerepel egy db 1945-ös akta, 9 db 1946-os, 17 db 1947-es. Az 1948-49-es év a maga teljességében tükrözi a levéltáros munkáját. Néhány kiragadott példa: anyakönyvi ügy (az eddig elmondottak bizonyítására) 1948-ban 680 eset (akvi kivonat kérés, bejegyzések, kiigazítások kérése), 1949-ben 230 eset. A tárgymutató tanúsága szerint az anyakönyvi ügyek után a szabályrendeletek, alapszabályok láttamoztatása fordult elő legtöbbször; 1948-ban 173,^1949-ben 14^esetben. Kiemelkedők még az igazolási ügyek; népbírósági határozatok ügyében történő megkeresések, illetve a határozatok megküldése; 1948-ban 99 ilyen jellegű esetet tart számon a Tárgymutató, 1949-ben pedig 33-at. Az egyéb, apró, ritkábban előforduló tárgyakkal nem kívánunk foglalkozni. Talán az eddig elmondottak is bőven bizonyították, hogy a Nógrád megyei Levéltár sorsa megoldásért kiáltott! S midőn a 29/1950. sz. tvr. a központosítás, az egységes irányítás megvalósításával, az állami levéltárak létrehozásával végre megteremtette a magyar levéltárügy történetében a "fordulat évét", megszüntetve azt az áldatlan állapotot, hogy a levéltárosok saját tudásuk, jóhiszeműségük, illetve az alispánok elképzelései alapján cselekedjenek, Nógrád megye levéltára ezen előnyökben nem részesülhetett. Többek miatt: 1950-ben költözött át a megyeszékhely Balassagyarmatról Salgótarjánba. Azonban az új megyeszékhely sem tudott helyet adni a levéltárnak. Továbbra sem volt megoldva a levéltárosi állásnak képzett szakemberrel való betöltése. Pedig az annyi hányattatáson, pusztuláson átesett anyagnak végre rendezett körülmények közé kerülése elodázhatatlan feladat volt. Annál is inkább, mivel a Levéltárak Országos Központjának szakemberei Komjáthy Miklós területi szakreferens, Fügedi Erik osztályvezető és Egri Sándor - ellenőrző útjaik alkalmával a levéltár helyzetének fokozatos rosszabbodásáról győződtek meg. íme jelentéseikből néhány részlet: Fügedi Erik 1950. december 19-én a következőket tapasztalta: - A levéltár a volt megyeháza földszintjének öt helyiségében van... Csak három helyiségben van polcanyag, a többiben semmiféle levéltári berendezés nincs. ... - A levéltár anyagának kb. 70%-a semmisült meg a háborús események következtében, amelyek a levéltár anyagát előbb az Ipoly partjára, majd a Múzeum nedves pincéjébe juttatták, s végül nagy mérvű selejtezést hajtottak végre benne. - A megmaradt anyagból csak az anyakönyvi II. példányok vannak rendezett állapotban... Az anyag többi része teljesen rendezetlen. Kb. 7 m3 irat és 2 m3 könyv. - Egy m3 terjedelmű anyagot Radnai a napokban talált meg a megyeháza egyik raktárában. - A levéltárnak semmiféle személyzete nincs. Radnai Tivadar a megyei tanács sajtó- és propaganda főelőadója is, és sok elfoglaltsága miatt a levéltári munkához nem jut hozzá...11) 152