Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kormos László: A Tiszántúli Ref. Egyházkerületi Levéltár története / 133–148. o.

dó'dő egyetemes rendelkezésével és az 1941-ben kiadásra kerülő Levéltári Útmutató (Szabó István: Levéltári Útmutató. Bp. 1941) közrebocsátásával került sor. Végleges és megnyugtató állapot azonban a második világháborús viszonyok miatt az egyházmegyei szintű levéltárakban nem született. Az egyházmegyei levéltárak további sorsát az egyházkerületi szaklevéltári felügyelet döntheti el. Egyházmegyei fióklevéltár létesítésére az 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendelet, illetőleg az ennek végrehajtásáról intézkedő egyéb levéltári jogszabályok lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetnek minősül a Nagykunsági Egyházmegyei Levéltár, amelyet a művelődésügyi miniszter 95 229/1969* XVIII. sz. döntésével szaklevéltárrá nyilvánított, mivel az Egyházmegye elnöksége a Levéltár rendeltetésszerű működéséhez szükséges személyi és dologi feltételeket biztosította. (1974-ben az Egyházkerület elnöksége személyi változás miatt - szintén miniszteri engedéllyel - e levéltárat az Egyházkerületi Levéltár fióklevéltárává minősítette.) A többi, hagyományos egyházi terminológiával jelzett iratgyűjtemény, mint levéltári anyag sem levéltárnak, sem fióklevéltárnak nem tekinthető. Ezért az egyházmegyei levéltári anyagot - a hagyományos elnevezéstől eltérően - az Egyházkerületi szaklevéltárhoz tartozó külső levéltári fondként, a szaklevéltár őrzésében levőket pedig belső fondként tartjuk nyilván. Az egyházmegyei levéltári fondok legjelentősebb iratait az egyházmegyei közgyűlések jegyzőkönyvei alkotják. Ezek a jegyzőkönyvek a 19. század második felében nyomtatásban is megjelentek. így az Alsó-Szabolcsi egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve az 1872. évtől, a Békési 1861-től, a Bihari 1870-től, a Felső Szabolcsi 1872-től, a Debreceni 1869-től, a Hevesnagykunsági 1871-től, a Nagybányai 1872-től, a Szatmári 1873-tól nyomtatásban is kutatható. A közgyűlési jegyzőkönyveken és iratokon, valamint az igazgatási iratokon kívül az egyházmegyei fondok általában tartalmazzák a kanonika vizitációk, az egyházmegyei pénztárak, a különböző egyházmegyei és egyházközségi joghatóság alá tartozó iskolák iratait, és az egyházmegyei tisztségviselők ügyviteléből származó és az egyházközségek életére vonatkozó iratokat. Egyházmegyei Egyházkerületi"" Egyházmegyék neve kezelésben levő kezelésben levő legrégibb irat- legrégibb irat_ anyag anyag _ Berettyóérmelléki 1833 Békési 1

( Bihari 1933 1809 Csongrádi I696 Hajdúvidéki 1771 1885 Debreceni 1874 1615 Felsőszabolcsi 1596 Középszabolcsi 1909 Nagykárolyi 1602 Nagykunsági 1691 Nagyszalontai 1826 Nyírségi 1606 Szatmári 1912 1920 142