Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kormos László: A Tiszántúli Ref. Egyházkerületi Levéltár története / 133–148. o.

Szabályrendelet.kiadását, elrendelte az egyházmegyei levéltárakban leváltárnokok állítását, az egyházmegyei levéltárak anyagának számbavételét és a veszélyeztetett iratanyagnak a Levéltárba történő beszállítását . A határozott rendelkezést fegyelmi felelősség mellett 1937. december 31-ig kellett az illetékes hatóságoknak végrehajtani. Ezt a tervet mind a négy egyházkerület támogatta, s a Konvent 1938. évi 365. sz. határozattal közreadta: "A magyarországi református egyház levéltárainak másolási és kutatási szabályzatát", melyhez mint végrehajtási utasítás elkészült a Levéltári Útmutató. Az Egyházkerület közgyűlése ennek alapján határozta meg a "Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltári ügyrendjét és kezelési szabályzatát". Az egyházkerületi levéltárügy a második világháború után még jelentősebb előrehaladást tett az 1951. december 13-án tartott közgyűlésen hozott határozattal, amikor az Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár egyesítését kimondta s az új levéltári szabályzat életbeléptetésével, "Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár" néven a nemzeti érdekű levéltárat gyűjtőlevéltárnak nyilvánította. Kollégiumi Levéltár A Kollégiumi Levéltár iratanyaga az 1538-ban létesült iskola működésével egyidős. Az 1564• évi tűzvész, majd az 17051707 évi háborús időszak felmérhetetlen kárt tett az iratokban. A Coetus leveles ládája az "Lex antiqua" a legrégibb iskolatörvénnyel együtt ekkor semmisült meg. A megmaradt iratanyag betekintést nyújt a diákönkormányzat életébe, fejlődésébe, gazdasági életének ügyeibe, a Kollégiumon belül működő ifjúsági tisztségek és egyesületek és a Kollégiumot fenntartó alapítványok ügyeivel kapcsolatos kérdésekbe . A Kollégiumi Levéltár anyagának gyűjtése, rendszerbe foglalása, valamint megfelelő segédletekkel való ellátása több mint két évszázados folyamat. A 18. század közepéig az ifjúság soraiból kikerült tisztviselők - a senior vezetésével - gondoskodtak az iratanyag együtt tartásáról és kezeléséről. Az összegyűjtött levéltári anyag professzori felügyelettel történő' rendszerezése és gyűjtőkörének kiszélesítése Sinai Miklós és Budai Ézsaiás professzorok tevékenysége, irányítása alatt történt, de Egyházkerületi közgyűlés által választott levéltárnoka csak 1823-tól volt. A Kollégiumi Levéltár az újjáépült Kollégium épületében ekkor kapott külön levéltári szobát, a rendezését Kerekes Ferenc professzor végezte el. 1850-től 44 éven át Búzás Pál levéltárnok kezelte, aki munkája kezdetén megkísérelte - sikertelenül - az egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár egyesítését. Ő készítette el a Levéltár első rendszeres katalógusát. A Kollégiumi Levéltár legjelentősebb levéltárnoka Balogh Ferenc egyháztörténeti professzor volt. Nemcsak kutatója, rendezője, hanem tudományos feldolgozója lett a levéltári anyagnak. Elkészítette "A debreceni református Kollégium története adattári rendszerben" c. munkáját. (Debrecen, 19041915.) Balogh Ferenc után Lencz Géza professzor nyert megbízást a kollégiumi levéltári anyag rendezésére. Az Egyházkerületi 138