Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kormos László: A Tiszántúli Ref. Egyházkerületi Levéltár története / 133–148. o.

Szabályrendelet.kiadását, elrendelte az egyházmegyei levél­tárakban leváltárnokok állítását, az egyházmegyei levéltárak anyagának számbavételét és a veszélyeztetett iratanyagnak a Levéltárba történő beszállítását . A határozott rendelkezést fegyelmi felelősség mellett 1937. december 31-ig kellett az illetékes hatóságoknak végrehajtani. Ezt a tervet mind a négy egyházkerület támogatta, s a Konvent 1938. évi 365. sz. ha­tározattal közreadta: "A magyarországi református egyház le­véltárainak másolási és kutatási szabályzatát", melyhez mint végrehajtási utasítás elkészült a Levéltári Útmutató. Az Egy­házkerület közgyűlése ennek alapján határozta meg a "Tiszán­túli Református Egyházkerület Levéltári ügyrendjét és keze­lési szabályzatát". Az egyházkerületi levéltárügy a második világháború után még jelentősebb előrehaladást tett az 1951. december 13-án tartott közgyűlésen hozott határozattal, ami­kor az Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár egyesítését ki­mondta s az új levéltári szabályzat életbeléptetésével, "Ti­szántúli Református Egyházkerületi Levéltár" néven a nemzeti érdekű levéltárat gyűjtőlevéltárnak nyilvánította. Kollégiumi Levéltár A Kollégiumi Levéltár iratanyaga az 1538-ban létesült is­kola működésével egyidős. Az 1564• évi tűzvész, majd az 1705­1707 évi háborús időszak felmérhetetlen kárt tett az iratok­ban. A Coetus leveles ládája az "Lex antiqua" a legrégibb iskolatörvénnyel együtt ekkor semmisült meg. A megmaradt iratanyag betekintést nyújt a diákönkormányzat életébe, fej­lődésébe, gazdasági életének ügyeibe, a Kollégiumon belül működő ifjúsági tisztségek és egyesületek és a Kollégiumot fenntartó alapítványok ügyeivel kapcsolatos kérdésekbe . A Kollégiumi Levéltár anyagának gyűjtése, rendszerbe foglalása, valamint megfelelő segédletekkel való ellátása több mint két évszázados folyamat. A 18. század közepéig az ifjúság sorai­ból kikerült tisztviselők - a senior vezetésével - gondos­kodtak az iratanyag együtt tartásáról és kezeléséről. Az összegyűjtött levéltári anyag professzori felügyelettel tör­ténő' rendszerezése és gyűjtőkörének kiszélesítése Sinai Mik­lós és Budai Ézsaiás professzorok tevékenysége, irányítása alatt történt, de Egyházkerületi közgyűlés által választott levéltárnoka csak 1823-tól volt. A Kollégiumi Levéltár az újjáépült Kollégium épületében ekkor kapott külön levéltári szobát, a rendezését Kerekes Ferenc professzor végezte el. 1850-től 44 éven át Búzás Pál levéltárnok kezelte, aki mun­kája kezdetén megkísérelte - sikertelenül - az egyházkerüle­ti és Kollégiumi Levéltár egyesítését. Ő készítette el a Le­véltár első rendszeres katalógusát. A Kollégiumi Levéltár legjelentősebb levéltárnoka Balogh Ferenc egyháztörténeti professzor volt. Nemcsak kutatója, rendezője, hanem tudományos feldolgozója lett a levéltári anyagnak. Elkészítette "A debreceni református Kollégium tör­ténete adattári rendszerben" c. munkáját. (Debrecen, 1904­1915.) Balogh Ferenc után Lencz Géza professzor nyert megbízást a kollégiumi levéltári anyag rendezésére. Az Egyházkerületi 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom