Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Kormos László: A Tiszántúli Ref. Egyházkerületi Levéltár története / 133–148. o.

tisztségbe iktatásával kezdődött. 1867. augusztus 12-i megválasztása után komoly határozottsággal fogott hozzá a Levéltár rendezéséhez. 1868-ban kiadta a "Levéltárak megóvásáról és rendezéséről, főtekintettel a magyar protestáns egyházi levéltárakra" c. tanulmányát. (Debrecen, 1868.) E szakmai tekintetben jelentős kiadvány lett az alapja a tudományos rendszerező és feldolgozó levéltári munkának. Révész Imre levéltárnoki szolgálata alatt készültek a ma is használható, nagy gonddal és szakavatottsággal összeállított betűrendes és tárgyi mutatók. 1881-ben bekövetkezett halála nagy veszteséget jelentett a Levéltár ügyének, bár munkáját utódai folytatták. Tóth Sámuel sajtó alá rendezte a Révész Imre által készített, az egyházkerület legrégibb jegyzőkönyveinek időrendi mutatóját ("Adalékok a tiszántúli ev. reformált egyházkerület történetéhez"), és azt 1894-ben két füzetben kiadta. Révész Imre alapmunkálatainak folytatása lett a levéltári helyiségek kialakítása, levéltári segéderők alkalmazása, levéltári katalógusok készítése, a selejtezés, valamint a levéltári és könyvtári anyag részbeni szétválasztása. Az 1909 • júniusában megválasztott Barcsa János levéltárnok kezdeményezte az egységes levéltári katalógus elkészítését, amelyhez az 1911. november 22-24 napjain tartott közgyűlés hozzájárult, és biztosította az anyagi fedezetet is. Az 1913. szeptember 1-ével hivatalba lépő Kiss Ferenc levéltárnok mellé pedig - "tekintettel a nagy rendszerező és feldolgozó munkára" - levéltári tisztet is alkalmazott. így a levéltárnok mellett két levéltári tiszt és hat írnok dolgozott. A Levéltár szervezeti alakulása történetében új korszak (1915-1951) kezdődött az 1915- évi november 24-26-án tartott közgyűlés határozatával. Dr. Szentpéteri Kun Béla, Kiss Ferenc és Dr. Lencz Géza levéltári bizottsági tagok javasolták a Kollégiumban elhelyezett levéltárak egyesítését és egységes szempontok szerinti rendezését, amelyet a közgyűlés he- . lyesnek tartott. Megvalósítására ugyan csak később került sor, de az egyházkerületi és kollégiumi levéltári szekciók egyesítésének elvi kimondása ekkor történt. Tíz év múlva, az 1925. évi egyházkerületi közgyűlés (251. sz . határozat) a kollégiumi levéltárnoki tisztségre Csikesz Sándor theológiai professzort választotta meg s. megbízta a kollégiumi és egyházkerületi Levéltár rendezésének irányításával. Az ő leváLtárnoksága idején az Egyetemes Konvent (a továbbiakban Konvent) a magyar református levéltárügy érdekében 1935-ben (128. sz. határozat) konventi levéltári bizottságot hozott létre. A bizottság javaslata alapján (174/1936 .sz.) 1936. október 29-én megállapította az egyházi levéltárak fenntartási és rendezési gondjait, a levéltárak rendezése érdekében az egyházkerületi közgyűléshez fordult s nyilatkozatot kért: hatalmazzák fel a konventet egyetemes'érvényű levéltári szabályzat megállapítására és gyűjtőlevéltári törvény megalkotására. Az egyházkerületek figyelmét felhívta a legszükségesebb intézkedések megtételére. Az Egyházkerület közgyűlése 1936. december 16-19. napjain tartott ülésén egyetértett a konventi javaslattal, támogatta az egyetemes érvényű Levéltári 137