Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Oltvai Ferenc: A szocialista brigádnaplókról, tekintettel a Szegedi Nyomda brigádnaplóira / 109–123. o.
A Népművelési Intézet kiadásában több tanulmány is napvilágot látott a jelenkori krónikaírás jelentőségéről és vezetési módszereiről. A krónikaírásnak, akármilyen közösségben vezetik, az a célja, hogy a közösség életének eseményeit, a közösségiben végbemenő változásokat naplószerű feljegyzésekben megörökítsék. Az így keletkezett feljegyzések alkalmasak adott időszakban a közösség helyzetének megismerésére, a feljegyzéseken keresztül a közösség tagjainak nevelésére. A jelenkori krónikákhoz kapcsoljuk megjegyzéseinket a szocialista brigádok naplóiról. Rokonvonásokat látunk a kétféle műfaj között, de különbségek is vannak közöttük. Céljukban, rendeltetésükben, kivitelükben ugyan különböznek, mégis egybevethetők. Mindkettő egy-egy közösség eseményeiről ad számot, az eseményeket naplószerűen, időrendben, a krónikák módjára jegyzik fel. A krónikák vezetését újabban az illető közösség által a vezetésre kijelölt személy, vagy néha többen is végzik és a bejegyzéseket rendszerint ismertetik a közösséggel. A krónika 2-3 példányban is készülhet, általában egyegy falu, vagy városi kerület eseményeiről vezetnek krónikát. Tudunk olyan krónikáról is, amelyet ki is adnak. Csongrád megyében a csanádpalotaiak és a sándorfalviak ezt teszik. A krónika feljegyzései eljutnak a lakosság szélesebb köreihez, miként az újság. De mint jeleztük, lehet az üzemnek, a vállalatnak, a szövetkezetnek, az intézménynek is krónikája. A krónika ennek folytán a közösség történetének forrása. A szocialista brigádok naplói elsősorban az üz=rntörténetírás forrásaiként jöhetnek számításba. Azonban miként a krónikák, nemcsak a helyság, vagy az intézmény, vagy a szervezet életének megismerésére adnak lehetőséget, hanem a közösséghez kapcsolódó környezetre, a vállalatra, sőt az iparágra is és foglalkozhat a város vagy a község életével. A brigád életében - miként cseppben a tengervíz - lemérnetőek a társadalmunkban végbemenő változások. Néhány szót a brigádokról: A szocialista brigádmozgalomnak, amely hazánkban több, mint 10 éves múltra tekinthet vissza, abban nyilvánul meg a kiemelkedő jelentősége, hogy hatékonyan elősegíti a magasabb nermelósi eredmények elérését, a szocialista termelési viszonyok elmélyítését, ezzel párhuzamosan a brigádtagok szakmai, politikai, erkölcsi és művelődési nevelését, szocialista embertípus kialakítását. Létrejöttüket a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1359ben kelt felhívásának köszönnetik. Akkor arra kérték az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek dolgozóit, alapítsanak munkabrigádokat és a jól dolgozó csoportok elnyerik a ''szocialista brigád" címet. A brigádok így elsősorban a termelés fokozása érdekében jöttek létre. Nem sokkal ezután beigazolódott, hogy a kis egység nemcsak a termelésért tevékenykedik, hanem a nevelés iskolája is. A brigádhoz való tartozás, a brigád becsületének megőrzése hatással van a dolgozókra. A dolgozó ember életének jelentékeny részét a munkahelyén tölti el, a kis közösság, ha jól vezetik és a tagjai között egyetértés mutatkozik, képes a nehézségeket leküzdeni. A munkahely I 10
