Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Kadácsiné István Sarolta: A tanácsi mezőgazdasági szakigazgatási szervekre vonatkozó jogszabályok ismertetése, 1950–1955 / 93–108. o.

A .járási tanács vb, mezőgazdasági os

z

tálya Az osztály önállóan és teljes felelősséggel irányította a járás mezőgazdasági termelését . Feladatait vagy közvetlenül, vagy a felügyelete alá tartozó szervek útján végezte. Alárendelt volt ugyan a megyei mezőgazdasági igazgatóságnak és a járási tanács végrehajtóbizottságának, de önállóan gazdálkodott azokkal az anyagi eszközökkel, melyeket a felsőbb szervek rendelkezésére bocsájtottak. Profilját a járásban a mezőgazdasági termelés minden ágának irányítása adta. Ennek keretében a legfontosabb a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok szervezése, erősítése, az egyéni termelőknél a termelés szervezésének irányítása, terméseredmények növelése, a járás tervfeladatainak érvényrejuttatása, a gépállomások igazgatói felé kötelező irányelvek meghatározása, a talajjavítás, növényvédelem, állategészségügy közvetlen szervezése, járási mezőgazdasági tervek elkészítése, a költségvetés szerinti gazdálkodás biztosítása, és az agropropaganda irányítása volt. Hatósági jogköre - hasonlóan a megyei mezőgazdasági igazgatóságéhoz - kiterjedt a felügyelete alá nem tartozó, de a járás területen lévő szervekre is . Az osztály élén, mint működési területén egyszemélyi felelős vezető, az osztályvezető állt. Közvetlen irányítása alá tartozott a földrendező munkája. A feladatok elvégzését az osztályvezető a növénytermelési csoport,állattenyésztési csoport, termelőszövetkezet szervezési csoport és a terv-beruházási csoport munkáján keresztül valósította meg. A. növénytermelési csoport vezetője a járási főagronómus, az állattenyésztésié pedig a járási foallattenyésztő volt, akik egyben az osztályvezető szakhelyettesei is lettek. Az osztály feladata és hatásköre közvetlenebbül kapcsolódott a termeléshez, mint megyei szinten azt tapasztaltuk. A járási jogú városok

ban a mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat jelentősegüktől függően a városi tanács vb. apoarátusán belül működő mezőgazdasági osztály vagy mezőgazdasági csoportJLátta el. A növénytermelési feladatok irányítását a városi főagronómus, az állattenyésztését pedig a városi főállattenyésztő és a főállatorvos munkájává tették. A községi tanács hatáskörébe tartozó mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat a községi tanács vb. községi agronómusa, községi (kör-) állatorvosa, vagy ahol agronómus, illetve mezőgazdasági előadó nem volt a 8/1955 (11.13.) MT. sz. rendelet 4.§. szerint a vb. elnöke, elnökhelyettese vagy titkára látta, el. A községi szakigazgatási szerv a járási'mezőgazdasági osztály irányítása alatt működött, és alárendelt volt a községi tanács végrehajtóbizottságának is. A községi agronómus kizárólag a mezőgazdasági termelés (növénytermelés, kertészetj szőlő- és gyümölcstermelés, növényvédelem, erdészet, fásítás, vadászat, állattenyésztés) helyi szervezésére és irányítására volt hivatott. A. községi állatorvos a helyi állategészségügyi igazgatást és szolgálatot irányította. Mindketten munkájukat a vb. elnök felügyelete alatt hatósági jogkörrel önállóan, közvetlenül és teljes felelősséggel látták el. 104