Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - Bálint Ferenc: A Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei irodája, 1954–1965 / 5–13. o.

Hangsúlyozza a körlevél, hogy a megyei megbízott a tsz. közgyűléseken minél gyakrabban vegyen részt, vállaljon veze­tő szerepet a szervező munka irányításában, tapasztalatairól folyamatosan tájékoztassa felettes szerveit és a hibák meg­szüntetésére dolgozzon ki javaslatokat a megyei végrehajtó bizottság üléseire. A fentiekben ismertetett körlevél-utasítás nemcsak meg­határozta a megyei megbízott teendőit, hanem az egyébként jogszabályokban nem foglalt jogkörét és hatáskörét is tartal­mazta . Vizsgálatunk további tárgya az iroda 1954-1960. között képződött iratai alapján, hogy miként érvényesültek a kapott irányelvek a megyei megbízott gyakorlati munkájában . Nagy feladatok vártak ra, melyek egy re szét társadalmi munkások (aktívák) segítségével kellett megoldania, hiszen apparátusa csak egy jogügyi előadóból és egy adminisztrátorból állott. A megyei megbízott első feladata volt megteremteni a kapcsolatot a megye termelőszövetkezeteivel. A megyei lapban tájékoztatást adott az iroda működésének céljáról, és fel­vette a kapcsolatot a megye és a járások-városok párt és ta­nácsi mezőgazdasági vezetőivel .13/ Már működésének első évé­ben részt vett a járásokban tartott tsz. elnöki értekezlete­ken, meglátogatta a különböző tanfolyamokat és ismertette az iroda feladatait és jogkörét. A Hazafias Népfront és a megyei Békebizottság támogatásával megszervezte a nagyobb ipari üze­mek patronázs mozgalmát, hogy segítsék a gyenge tsz .-eket. Havonta tanácskozást tartott a Termelőszövetkezeti Tanács me­gyei tagjaival és egyes meghívott tsz. elnökökkel, valamint a pártbizottságok mezőgazdasági munkatársával. Kiépítette kap­csolatát a Magyar Nemzeti Bank megyei és járási fiókjaival, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi és hitelügyi helyzetéről tájékoztatást szerezzen. A jogügyi hálózat kiépítése terén elérte, hogy a megyei és járásbíróságok minden esetben értesítették az irodát a termelőszövetkezetek peres ügyeiről. Az ügyvédi munkaközössé­gekkel kapcsolatot teremtett a termelőszövetkezetek jogügyei­nek ellátására, ahol pedig nem volt munkaközösség, ott az Ügyvédi Kamara jóváhagyása után, magánügyvéddel kötött szer­ződést a tsz-ek jogvédői feladatának ellátására. Ilyen módon 3 munkaközösség és 7 magánügyvéd közreműködésével intézménye­sítette a termelőszövetkezetek jogvédelmét. Az iroda jogügyi előadója rendszeres jelentést kért működésükről, ellenőrizte a felszámolt honoráriumok jogosságát s ilyen módon nagy ösz­szegeket takarítottak meg a tsz-ek. A megbízott munkaterve szerint hetenként három napot töltött a megye területén termelőszövetkezetek látogatásával, a párt és járási mezőgazdasági szervekkel való kapcsolattar­tásával és helyszini propaganda munkával. A fontosabb ügyekben előterjesztéseket tett az Országos Tanács Titkárságához és több esetben a megyei Pártbizottság­hoz is, amely rendszeresen tárgyalta az Iroda beszámolóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom