Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - IRODALOM - Farkas Gábor: Mezőberény története. 1–2. k. Szerk.: Szabó Ferenc. 1973. / 206–209. o.
Mezőberény története 1-2. k. Szerk.: Szabó Ferenc Mezőberény nagyközség Tanácsának kiadása, 1973. A kiadvány a község török utáni ujjátelepitésének (1723) kettőszázörvenedik évfordulóján jelent meg. A publikálást a község tanácsi, politikai vezetői szorgalmazták, anyagilag fedezték. Ezzel több hasznos cél megvalósítását tűzték maguk elév mindenekelőtt a küzdelmes multat megismertetni a lakossággal, hogy ezáltal még jobban értsék és becsüljék jelenüket. Az olvasó megbizonyosodik arról, hogy a feudális és tó1<és osztály falusi tagjai sem tettek különbséget a mezőberényi magyarság és a nemzetiségi kisebbségek között: az elnyomás egyformán érintette a dolgozó rétegeket, akik korán ráébredtek arra, hogy a kizsákmányolás összefogásban és a hatalmasok elleni közös fellépésben keresendő'. A mezőberényiek ilyen példát mutattak az agrárszocialista mozgalmak során, majd az I. világháborút követő' forradalmas időkben is. A helyi tudatformáláson tul kiemelkedő' szerepet kap ez a monográfia Békés megye településtörténeti irodalmában, s ezen keresztül szolgálja és gazdagitja a nemzet-i történeti összképet is. Mezőberényről korábban igen szegényes leírások, tanulmányok keletkeztek. Legutóbb, 1960-ban Madai Pál irt összefoglaló jelleggel a község múltjáról, a Békés megyei monográfiában, de ez a korábbi képet terjedelménél fogva sem gazdagíthatta. Mezóterényre vonatkozó történeti irodalom a 19,sz. elejéig követhető' vissza. A szerzólí az ezekben található adatokat éppúgy hasznosították, mint a különböző' folyóiratokban, országos, megyei és helyi lapokban fellelhető' közleményeket, cikkeket. Kiderül azonban, hogy nem vették át kritikátlanul a régi írások adataitv amelyeket lehetett, eredeti források alapján ellenőriztek. A monográfia történeti tanulmányaiban szereplő' megállapításokat^ következtetéseket azok legnagyobb részét az el&ődleges forrásbázis (levéltári anyag) feltárásának segítségével tehették meg. Tudták, hogy nincs tudományos igényű településtörténeti munka a primer források feltárása, hasznosítása nélkül. A tanulmányokat nagy gonddal és hozzáértéssel Szabó Ferenc a Békés megyei Levéltár igazgatója (aki maga is szerzó 7 ) szerkesztette egybe. Az utószóként publikált részből megtudjuk, hogy a kiadvány kutatása, szerkesztése, kiadása sok hasznos tapasztalattal járt. Többek között a községben- és másutt is, - olyan iratok és egyéb történeti forrásnak számító anyagok kerültek elő, melyeket eddig elveszettnek véltek. A szerkesztő' a történeti szintézist teremtő vagy ilyen igényű tanulmányokat az első, mig a résztémákat, - amelyek ugyan fontosak a község történetében - a második kötetbe szerkesztette. Az első kötetet Kürti Béla tanulmánya vezeti be, amelyben a honfoglalásig vázolja a település történetét. Ebben széleskörű bepillantást enged az e térségben élt népek élete, társadalmi 206
