Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Fekete Béla: A Nagy-Iványi Fekete család / 375–380. o.

szívóssága és leleményessége olykor reménytelen birtokügyekben is sikerref járt. Nehezen szerezte meg és vissza Hajnácskőt felesége osztályos atyjafiától, Vécsey Sándortól, akit 1697-ben a hegyaljai kurucok koncoltak fel. Mig Vay a Tiszántúlon Thököly mellett hadakozott, a labanc Vécsey "váráruItatás formában" a kincstártól megvette a Hajnácskői jószágot és el is foglalta. Apósa 60 esztendős perét a Rákóczi-házzal szivósan folytatta. Rákóczi által kisajátitott hegyaljai szőlőjének és Bácska nevű zempléni falujának árát, 5000 forintot, költött erre a perre, mig végre II. Rákóczi Ferenccel és nénjével, Juliannával ki tudott egyezni. Azért is szólanunk kellett e nevezetes perről, mert ennek folyamán ismerkedett meg egymással Rákóczi és Vay, találkozásaikból bontakozott ki bizalmuk egymás iránt a szabadságharcot elólcészitő megbeszéléseken. A család történeti kapcsolatai közül kiemelendő' a lipóczi Keczer-családdal való kötelék. IV.Béla neje: lipóczi Keczer Margit (apja László, anyja tátraváradjai Kornis I.) egyenes felmenő ősét, Keczer Andrást és fiát, Gábort az eperjesi vértörvényszék Caraffa elnökségével lefejeztette. Keczer András fejét egy jobbágya megmentette; eltemették Szinye (Sáros m.) községben a templom főbejáratánál lévő nagy homokkő táblája alá. A templom renoválásakor a fejkoponyát megtalálták s nagy kegyelettel eltemették. Az abauji ágnál a család női ágon egyik ősét, Bónis Istvánt a Habsburg elnyomatás' idején lefejezték. Eltemették Szkáros (Abauj m.) községben a Fekete kúria kertjében.Kőszarkofágját ma is ott őrzik. VII.Béla kezdeményezésére 1937. évben megalakult a Nagy-lványi Fekete nemzetség. Ez évben közgyűlésünkön megalkottuk alapszabályait s jóváhagyás végett benyújtottuk a belügyminisztériumnak. A belügyminisztérium 1940. év április 25-én kelt 264.941/1940.11 .a. számú okiratával nemzetségünket és a Nagy-lványi előnevet igazolta. A közgyűlés kimondotta, hogy választmányi ülést minden hónapban, közgyűlést minden évben kell tartani. Az 1937. évi első közgyűlésünkön 42 nagykorú családtag jelent meg. A második közgyűlésünket 1938. évben a Margitszigeten a M.A.C. dísztermében tartottuk meg. Ezen képviseltette magát a Pongrácz, a Dessewffy, az Eördög és a Borsiczky család. Az ünnepi beszédet VI. Sándor mondotta. A harmadik nemzetségi közgyűlésünk 1939. évben Szobránc (Ung m.) fürdőn, a szálló nagytermében volt. Az ünnepi beszédet VI. Sándor egyetemi tanár mondotta. Ugyanott volt az ünnepi ebéd, amelyen 76 családtag volt jelen. A közgyűlésen Tar Zoltán ungvármegyei főlevéltáros felolvasta a nemzetség történetének kutatásában elért eredményét. 232 családtörténeti adatot dolgozott fel. Befejezésül közlöm a Nagy-lványi-Fekete családdal rokon családok jegyzékét. 1560-1640 között: Tibay, Rhédey, Berthóthy, Bornemissza, Tarjány, Ráskay, Száraz, Bárczy, Liszkay, Gulácsy, Kállay, Szentmarjay,Jármy, Pribék, Monay, Hedry, Aszalay, 379