Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Máthé Gábor: A sajtóesküdtszéki eljárás szabályozása a kiegyezést követően Magyarországon / 50–60. o.

táblától, viszont a pestin kivül megszerveződött a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla is. A hétszemélyes tábla Magyar kir. Kúria névvel legfőbb bírósággá alakult s a bírói hatóságot mindkét tábla egész területén gyakorolta. Két osztályra tagozódott: a/ a semmitő-szék eljárásjogi kérdésekben, b/ a legfőbb itélőszék anyagi jogi kérdésekben járt el. Az uj felsőbirósági konstrukció igy értelemszerűen kihatott az esküdtszékek perorvos lati rendszerére is. A polgári perrendtartás 1869. június 1-vel lépett életbe. A sajtó ügyekre nézve illetékes birói fórumok, a királyi vegyes bíróságok ideiglenes felállítására - a megszüntetett kerületi táblák helyén - csupán az igazság ügyminiszter 1869. június 13—1 rendeletével került sor. 20/ E rendelet alapján a négy tábla székhelyén müködő fórum hatáskörébe tartoztak elsőfokon: "a sajtóvétségek felett itélő esküdtbirósági tárgyalások vezetése, s mind azon teendó1<, amelyeket a sajtóperekben addig a feloszlatott kerületi táblák kiküldöttei végeztek." A teljesség kedvéért szükséges megjegyezni, hogy a vegyes birőságokat az országgyűlés csak az 1870:XV. te.-vei iktatta törvénybe. 21/ A közigazgatástól ténylegesen elkülönült birósági szervezetet megteremtő' 1871:XXXI .te, az elsőfolyamodásu bíróságok rendezéséről, továbbá az elsőfolyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok élétbeléptetéséről szóló 1871:XXXII ,tc. - pedig véglegesen megszüntették a kir. vegyesbiróságokat. A sajtóesküdtszéki rendelet, még ha olyan kiváló alkotás lett volna, mint progresszív elődeí, az 1867-et követő évek szinte hónapról-hónapra változó igazságügyi szervezeti- és eljárási szabályai miatt sem tudott volna a kormányzat intencióinak megfelelően érvényre jutni. Erdélyben 1871. július 15-ig az 1852. május 27-i sajtórendtartás volt hatályban. Az igazságügyminiszter 1871. május 14-í 1498. eln.sz. rendelete intézkedett végül a korábbi rendtartás módosításáról, a nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmények esetében követendő' esküdtszéki eljárás meghonosításáról, ill. a marosvásárhelyi sajtóbiróság előtti eljárás szabályozásáról. 22/ Az 1872—tői funkcionáló uj birósági szervezetben az esküdtszékek száma továbbra sem emelkedett számottevően. Az elsőfolyamodásu kir.törvényszékek és járásbiróságok székhelyeit megállapító 1871. július 10-én kelt, a miniszterelnök és az igazságügyminiszter által közösen aláirt rendelet esküdtszéki ügyekre 10 királyi törvényszéket ruházott fel birói hatósággal. 23/ 3. A múlt század hetvenes éveiben lezajlott igazságügyi reform első állomásaként, a burzsoá jogelvek kodifikálása és a nagy szervezeti változások mellett, csupán az ideiglenesnek tekintett polgári törvénykezési rendtartás próbált megfelelni a dualista uralkodó osztály érdekeinek. A polgári eljárás ellentmondásos szabályozása ellenére is kedvezményezettebb helyzetben volt a büntető anyagi- és eljárási joghoz képest. Az anyagi jog terén a büntetőtörvénykönyv megalkotásáig (1878:V.tc.) Pauler Tivadar tankönyve kívánt útmutatásul szolgálni. A büntető eljárásjog vonatkozásában pedig, a kiegyezést követően megalakult kormányban Horváth Boldizsár, a polgári származású igazságügyminiszter - aki egyébként liberális reformprogramjába bele is bukott - által adott 8 57