Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - KRÓNIKA - Pap Gáborné: A Somogy Megyei Levéltár évkönyveinek vitája / 546–550. o.

PAP GÁBORNÉ : A Somogy megyei Levéltár évkönyveinek vitája Érdekes találkozónak lehettünk részvevői Kaposvárott, a Városi Tanács dísztermében 1974. szeptember 26-án. A Magyar Történelmi Társulat, a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatósága, a Pécsi Akadémiai Bizottság VIII. szakbizottsága, Kaposvár Város Tanácsa és a Somogy megyei Levéltár rendezett vitát a "Somogy megye múltjából" cimü levéltári évkönyv 1970-1974 közt megjelent 1-5. kötetéről . Inkább tanácskozásnak nevezhetném ezt a vita cimen meghirdetett ülést, hiszen történészek, levéltárosok, pedagógusok és népmüvelők — országosan elismert szakemberek és pályakezdő' helyi fiatalok — egyetértettek, nem vitatkoztak a sorozat érdemeinek elismerésében, tudományos értékének és gyakorlati használhatóságának megállapításában. A tanácskozás egy rendkívül jelentékeny tudományos vállalkozás első öt évéről adott értékelő'tájékoztatást. Kanyar József levéltárigazgató, az Évkönyv szerkesztőjének üdvözlő szavai után Bőhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke megnyitójában méltatta a levéltár munkáját, a város és a megye tudományos és társadalmi életében betöltött szerepének fejlődését. A fejlődés a levéltári dolgozók létszámában, a levéltárnak nyújtott anyagi támogatásban éppúgy lemérhető', mint a levéltár tudományos munkáinak értékében és mennyiségében. A vitaindító előadást Benda Kálmán a Magy-r Történelmi Társulat alelnöke tartotta. Előadása bevezetésében ismertette helytörténetirásunk előzményeit, a hely történetírás feladatairól vallott korábbi nézeteket, Fraknói Vilmos, Pesthy Frigyes, Tagányi Károly és Mályusz Elemér álláspontját. Megállapította, hogy helytörténetirásunk az utóbbi évtizedben uj utakra lépett. A mai történetírásnak, mint mondta,már más az igénye a helytörténettel szemben. A jobbágyi életet, a kisparaszti gazdálkodást, a paraszti- és munkáskultúra eredetét és fokát is legalább olyan fontos megismerni, mint a nagybirtok gazdálkodását, a kastélyok kultúráját. A mai igényekhez szabott helytörténetirás egyik megjelenítője és bizonyítéka a vitára bocsátott öt kötet is. Ez után a sorozat jellemzőiről beszélt. Időszaki tudományos kiadvány, melynek célja, hogy kutatásokat szervezzen és publikáljon a megye lakosságának helyzetéről, történeti múltjáról. Feldolgozásaiban is uj kutatások uj eredményeit közli. De a feldolgozások mellett forrásokat is ismertet. Történelmünk egészét, annak fejlődését akarja átfogni, nemcsak egy szakaszát, vagy korszakát. Ugyanakkor bemutatja a táj arculatának változásait is, hiszen a multat az egykori földrajzi kép alapján lehet csak megeleveníteni. 546