Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - KRÓNIKA - Bemutatjuk új igazgatóinkat / 497–502. o.

Ugyanezen év július 1-én került a Veszprém megyei Levéltárba segédlevél­tárosként. 1972. november 1 . óta levéltáros, majd Takáts Endre nyugdíjba vonulá­sa után, 1973. március 1-i hatállyal megbízást kapott a levéltárigazgatói teendők ellátására. 1974. március 1-tól a levéltár kinevezett igazgatója. Legnagyobb feladatának a Tolbuhin u.l2.sz. alatti épület, valamint a gazda­sági iratanyag elhelyezésére tervbevett devecseri Eszterházy-kastély rekonstrukciós munkálatainak irányítását, a két levéltár működésének megszervezését, korszerű technikai bázis kialakitását és a levéltári forráskiadványok megindítását tekinti. "A Lovasi Hegyközség története a XVIII.sz. elsőharmadától 1848-ig" c. ké­szülő'tanulmányát bölcsészdoktori értekezésnek kívánja benyújtani. Ortutay András a Komárom megyei Levéltár igazgatója 1942. február 4-én született Budapesten. A Rákóczi Ferenc Gimnáziumban 1960-ban érettségizett, s érdeklódése a történelem iránt már a gimnáziumi évek alatt annyira megerősödött, hogy az ELTE-re jelentkezve tudatosan történész szeretett volna lenni. 1965-ben fejezte be az ELTE Bölcsészettudományi karán a történelem­levéltár szakot. A Magyar Országos Levéltárban 1965-ben és 1966-ban a kutató­teremben dolgozott. 1967. január 1-én segéd levél tárosként került át az Esztergomi Állami Levéltárba. 1967. április 1-tól az Esztergomi Állami Levéltár megbízott ve­zetőbe, illetve a Komárom megyei Levéltár megbízott igazgatója, végül 1970. ja­nuár 1-től kinevezett igazgatója. Történeti érdeklődése kezdettől a XVIII-XX. század gazdaság-társadalom­történetéhez kapcsolódott, első kis munkája még a Magyar Országos Levéltárban töltött időben jelent meg a Köznevelésben. Jelenleg Esztergom város és természe­tesen Komárom megye helytörténetével foglalkozik. E tárgykörben jelentek meg folyóiratokban és tanulmánykötetekben feldolgozásai. Ságvári Ágnes dr. Budapest Főváros Levéltárának igazgatója 1953-ban fejezte be egyetemi tanulmányait a bölcsészkaron, politikai gaz­daságtan-történelem szakon. Egy évtizeden át az MDP, majd az MSZMP Központi Bizottsága apparátusának függetlenitett funkcionáriusaként politikai munkát végzett, s ezzel párhuzamosan a magyar munkásmozgalom története témakörben oktatói tevé­kenységet fejtett ki. Az ellenforradalmi lázadás idején tanúsított magatartásáért Munkás-Paraszt Hatalom érdemérmet kapott. 1960-1964 között az MSZMP KB Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese, eme beosztásban védte meg kandidátusi disszertációját. (Tömegmozgalmak és poli­tikai küzdelmek Budapesten 1945-47.) 1970. február 1-tŐl Budapest Főváros Levél­tárának igazgatója. Tudományos-szervezői tevékenységével párhuzamosan érdeklő­dési köre a főváros története mellett a magyar munkásmozgalom felszabadulás utáni időszaka. E témakörökben több alapvető- országosan, sőt nemzetközileg is ismert ­munkája jelent meg. A felszabadulás utáni népi szer vekről, Engels és a magyar mun­500

Next

/
Oldalképek
Tartalom