Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Farkas Gábor: Zalai tükör. 1974. I. k. Zalaegerszeg, 1974. / 493–495. o.

mondanivalót, melyet az értékes források tartalmaznak. Nemcsak a szabadságharcról, hanem belsőtársadalmi küzdelmekről is szólnak ezek az iratok, ahogy ezt Degré Alajos az igen szakszerű bevezetés első mondatában is jelzi. Magam részéről roppant értékesnek tartom azokat az iratokat, melyek a horvát belsővillongásokat, azután a Jellasich hadjáratot, majd a védelem megszervezését jelzik. Ezek az iratok meggyőzően bizonyítják, hogy a horvát ellenforradalmi erők nem egyszerűen a Habsburgok eszközei voltak, akiket a pillanatnyi helyzetben használtak fel a magyar nemzeti függetlenség eltiprására, hanem hosszú évtizedek nacionalista igazgatásával készítették fel őket, főleg egyházi személyek. A forrásközlésben Zala vármegye levéltárában őrzött iratok mellett a Farkas, Skublits, Aranyos családi levéltárak anyagát is hasznosították. Végül Kerecsényi Edit: A szabadságharc kora a Zalakomár környéki nép emIékezetében cimü összeállítása következik, amely a kötet zárótanulmánya. A szerző 1948-ban gyűjtötte ezeket a visszaemlékezéseket. Az eltelt 100 esztendő az eseményeket erősen homályosította, illetve színezte. A visszaérni ékez ők zöme a múlt század második harmadában született; a legidősebb 1856-ban, a legfiatalabb 1885ben. Tehát valamennyien szüleiktől, illetve azok kortársaitól hallottak az 1848-49. évi eseményekről. Mégis megállapithatjuk, hogy szinte egyetlen visszaemlékezés sem tiszta, nem tükrözi a helyi átalakulás egészét, hanem annak egyes, de igaz, nagyon lényeges mozzanatait. Tudták, hogy ekkor volt a jobbágyfelszabadulás, az "illirjárás", "az i Mér veszedelem"; ezekhez kapcsolták Kossuth Lajos, Petőfi, Csány László személyét. Tudták, hogy az "illireket" Jellasich vezette, hol szállt meg a faluban, illetve hol táborozott a horvát sereg. Néhány általános vonást kívánok kiemelni, melyek más vidékeken is jelentkeznek. Egyik ilyen jelenség a horvátok magyar gyűlölete. "Azóta is gyűlöli az illér a magyar", (azaz a pákozdi vereség óta). Továbbá a horvát katonák azzal a céllal jöttek Magyarországra, hogy azt elfoglalják és itt is maradjanak. A horvátok a falvakban kiosztották volna a nagyobb házakat; "enyém ház, sógor ház " stb.... Azután énekük is ezt jelezte. "Magyarország szép egy ország,esztendőre nekünk osszák" .Ezt az éneket a mai Fejér megyei Dég községben is feljegyezték. Ezt állitólag Róth katonái énekelték.A nép emlékezetében összekeveredtek a háborús eseményekkel kapcsolatos emlékek;igy az idegen katonák a nőkkel kapcsolatos magatartása,a menekülés,az elrejtőzés,a férfiak elhajtása stb. A kötet Szemle rovattal zárul. Ebben négy Zala megyei kiadvány (Zala megye földrajzi nevei, a Nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve 1919-1969, Thury György kanizsai kapitánysága és személynévvizsgálatok Göcsey és Hetes területén) ismertetése olvasható. Végül meg kívánom jegyezni, hogy az értékes kötetet az átolvasás után hiányérzettel tettem le. A kitűnő szerzők szinte mindegyike-, hacsak elkerülhető volt- a muraközi és Zalán inneni részek eseményeit nem vette be tanulmányába. Pedig Zala megye történetének akkor ezek a vidékek is szerves részei, s igy ne tekintsék azokat most se mostohagyerekeknek. Ugyanis a "csonka" megye-szemlélet csonka történeti tanulmányokat eredményez. Farkas Gábor 495