Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Érszegi Géza: Vésztő története. Szerk.: Szabó Ferenc. Vésztő, 1973. / 489–492. o.

Gyula szívesen elidőztet? az olvasót a mezőgazdasági tevékenységek bemutatásával. Igy értesülünk a talaj minőségéről, a föld használatának módjáról, a talaj előkészítéséről, a szántásról, a vetésről, az aratásról és azt megelőzően a vetés gondozásáról. A termény betakarítása, tárolása szintúgy érdeklődés? körébe került. Varga Gyula az állatfajtákról, a gazdák viszonyáról az állataikhoz, a legeltetésről, istállózásról, az állatok nyújtotta haszonvételekről helyenként illusztrálva mondja el mindazt, amit Nagy Gyulához hasonlóan a falu idősebb lakóitól, 70-80 éves parasztjaitól hallott. Végül örömmel üdvözli az olvasó Farkas Gyula és Varga Imre vállalkozását, amelynek során bemutatja Vésztő antropológiai arculatát. Nemcsak Vésztőről magáról olvashatunk itt, hanem a vésztőiek és az ország más lakói közötti különbségekről és azonosságokról is. Kár, hogy sem itt, sem másutt az antropológia történeti vetületének ábrázolásával nem találkoztunk. Az ásatások biztos érintettek sirokat is, a bennük talált csontvázak antropológiai vizsgálata biztos tovább színesítette volna Vésztőről alkotott képünket. Szabó Ferencnek, a kötet szerkesztőjének szavai zárják a kötetet. Itt ismerteti a szerkesztő a kötet világra jöttének történetét. Ha a bevezetőben azt állítottuk,hogy a cím nem pontos, mert Vésztőről van itt szó és nem Vésztő történetéről, akkor most hozzá kell fűznünk azt is, hogy némileg mégis jogosult e cím használata. Ugyanis igen kevés az, amit a mai Vésztőről megtudhatunk, a terveiről pedig úgyszólván semmit. Egy falu, amelynek a múltját tökéletesen, a jelenét hiányosan ismerjük, kevesebbet nyújt, mint amennyit tud. Hiányzik a kötetből egy szociológiai felmérés a faluról, amely a mát mutatja meg, nemcsak nekünk, hanem utódainknak is. Végül, amit a legjobban hiányolhat az olvasó, aminek elmaradása komoly hibának számit, az a kötet végéről hiányzó mutató. Ezt a kötet gondozói utólag is elkészíthetnék és kis füzet formájában a kötethez csatolhatnák. Hiszen a kötet jó, de hogy mennyire az, azt nemcsak olvasói, hanem egyes részeinek felhasználói is bizonyíthatnák, ha nem riadnának vissza a mutató hiánya miatt a kötet értékesítésétől . Befejezésképpen néhány szót szólnék a kötet egészéről. Vésztő monográfiáját jobbára a szegedi egyetem tanárai készítették el néhány muzeológussal és — dicséretükre legyen mondva — három vésztői tanárral. A munkatársi gárda megválasztása és a részlettanulmányok kötetté fűzésének nagy munkája Szabó Ferenc munkáját dicséri. Nem fejezhetem be ugy a könyv ismertetését, hogy szót ne ejtsek a Vésztői Tanács nagylelkű hozzájárulásáról a kötet elkészítéséhez. Igazi mecénásként sokat tett a kötet megjelentetésével, hogy a Vésztőiek ne csak szeressék, hanem ismerjék és múltját is szeressék községüknek. Érszegi Géza 492