Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Kálnoki Kis Tamás: Kelemen Lajos / 419–436. o.
hette./86/A Teleki Pál Tudományos Intézet részére még 1942-ben hosszú és részletes programot készített az EME kiadvány tervéről. Ebben is kifejezésre juttatta, hogy "a Múzeum kiadványsorozatát pedig nem alkalmi ötletekkel, hanem kidolgozott terv szerint kellene csinálni .. ."/B7/ Miközben a sok ülés, gyűlés, értekezlet idegeit rontotta és jobban használható idejét fogyasztotta, az előkelő idegenek kalauzolásának gondját-baját is viselnie kellett. Arról azonban egy pillanatra sem feledkezett meg, hogy a háború által fenyegetett levéltár biztonságára gondosan ügyeljen és, hogy a történeti értékű Íratok védelme elsőrendü szükség. "... a mi levéltárainkkal is éppen elég baj és óriási felelősség lebeg fölöttünk. A 85-90 %-át lehordtuk két óvóhelyre."/88/Az értékesebb iratokat természetesen jobban óvták. Ezek " .. .a Balázs István egykori altiszti lakásából átalakított félalagsori raktárba, melybe mintegy 1000 pléhdoboz és sok kötet fért el az egykori román Kerületi Áll. Levéltár jó hajó deszka állványaiból készült polcokon .. ."/89/ nyertek elhelyezést. Itt viszonylagos védelemben részesülhetett a levéltár iratanyagának számottevő' része és megmenekültek a katonai bográcsgulyás fűzéshez előkészített polcdeszkák is. A legbecsesebb darabokat Kelemen Lajos a levéltári óvóhellyé alakított piarista kriptába helyezte el. Biztonsági okok miatt, reggel 4 és 7 óra között, egy hónapig tartott ez a költözködés. Erre vonatkozóan irta, hogy: "... a hellyel és elintézéssel nagyon meg voltak elégedve. Lehet aztán, hogy utólag intést, vagy orrot kapok, hogy nem a szolgálati ut csigaösvényén jártam, de ezt csak elviselem."/90/ De a raktárhelyiségek pincéjében elhelyezett kisebb értékű iratokat is foggal-körömmel védte. "Itt arra is ügyelnünk kellett hogy az esetleges bombázás felszakithatja az udvaron a vízvezetéket s ezért ugy raktuk polcokra az anyagot, hogy az ablakalj 1 méteres magasságán felül maradjon csak, mert igy a felfakadható víz már az ablakokon kifolyhatva anyagunkat nem rongálná." /91/ Az egyre fokozódó és a szétszórt falusi őrhelyekkel szemben elsősorban a városokat fenyegető' bombatámadások veszélye miatt ekkor már szünetelt a családi levéltárak begyűjtése. Ugyanakkor a levéltári kutatás is megszűnt, mert az iratokat ládákba zárták és helyhiány miatt egymásra helyezték. A nyomdai és papirárak óriási méretű emelkedése és a fél létszámmal dolgozó nyomdák korlátozott lehetősége! miatt döcögött, bukdácsolt a tudományos irodalmi élet. Már csak az utolsó folyóiratok és szűkre szabott kiadványok jelenhettek meg. Viszont sajnálkozni lehetett a mulasztottak felett. Igy került le a napirendről a jó ügy szolgálata. Miközben éjszakánként a rádió mellett ült és hallgatta az éter hullámain keresztül érkező' hireket, 1944. június 2-án Kolozsvárt amerikai bombatámadás érte. A szörnyű károkat okozó bombázás történetét Kelemen Lajos megírta Veress Endrének. Az események miatt kapcsolatuk ekkor egy időre megszakadt. 71 éves volt, amikor 1948. június 7-én, hosszas mentegetőzések között, újra irt barátjának. "Vénségemre akkorra szobába kerültem, hogy egyik oldalát egy kisebb könyvszekrény, amelynek alsó két polcát mint a régi falusi mestereknél edények és — ha van — kenyér, puliszka néha egy-egy darab szalonna foglalják el s mellette egy polcos fehémemüs szekrény egészen betöltik."/92/A futhetetlen szobában iratait csak összezsúfolni tudta. Iratokkal agyonhalmozottan roskadozott asztala és a fiókjaiban is zsúfolt Íróasztala. A fenti bútorzatot kiegészitő egyszem antik fiókos szekrénye pedig utolsó négy évi leveleitől és más apróságoktól volt zsúfolt. De azért ötféle megkezdett dolgát folytatta és mert 429