Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Horváth Jánosné: A ceruza és alkalmazása az ügykezelésben / 381–408. o.
Az eló- és utóirat iktatószámot 1752-ben fekete ceruzával tüntették fel. (126) Késeibb 1784-ben ugyanezen adatoknak már vörösbarna ceruzás feljegyzésével találkoztunk az iraton,(127) s ezzel láttuk 1848-ban az iktatókönyvbe is bejegyezve. (128) Az irat tárgyát 1638-ban vörösbarna ceruzával találtuk a felzeten.(129130) Annyit vizsgálataink során megállapíthatunk, hogy rendszeressé közigazgatási hatóságainknál csak 1725-tól vált. Az irat tárgyának feljegyzéséhez azonban ezidőtől kezdve már nem a vörösbarna, hanem a fekete ceruzát használták. (131) A beadvány irattári helyét is fekete ceruzával jelölték. Azoknak az iratoknak a felzetén, amelyeket magánszemélyek nyújtottak be a Kamarához 1704ben,(132) majd a későbbiekben is (133) előbb csak egy-egy fekete ceruzával irt nagybetűt, majd a beadó vezetéknevének fekete ceruzás ráirását találtuk. Felzetre irása azonban ekkor még nem volt rendszeres és nem volt egyöntetű, igy annak hol közepére, hol pedig aljára került. 1712-ben arra találtunk adatot, hogy e felzetre fekete ceruzával irt nagybetű és a mögötte feltüntetett ugyancsak ceruzás szám alapján helyezték el az iratokat. E jelölés alapján az időrend fenntartása mellett címzettek szerint csoportosították az iratanyagot. A csoportosításra használt kezdőbetűn kívül a fogalmazványok havonként előlről kezdődő ceruzás folyószámot kaptak.(134-135) A mutatózási munkát a jól szembetűnő' vörösbarna ceruza használatával segítették, illetve könnyítették. 1828-ban iktatókönyvi bejegyzéseknél a személyes helyneveket láttuk aláhúzva vele.(136) A felzet tükrözi az irat útjával kapcsolatos intézkedéseket is. 1759-ben az ügynek bizottsághoz utalását láttuk fekete ceruzával feljegyezve.(137) 1767-től vegyesen, hol vörösbarna, hol fekete ceruzával az iratnak továbbküldését egyik ügyosztálytól a másikhoz ugyancsak itt jegyezték fel.(138) 1770-ben a bizottság és előadó nagy kezdőbetűjét, az előadó által intézett ügyek sorszámát, a tanácsülés napját és helyét jelölték vörösbarna ceruzával.(139) 1777-ben fekete ceruzával a tanácsülés elé utalás, az irat iktatószámán, az elóadó nevén kivül feltüntették még az ügyben szereplő' személy nevének kezdőbetűjét is.(140) Ugyancsak fekete ceruzával jegyezték fel más ügyosztály illetékessége esetén 1784-ben a tárgyalásra illetékes ügyosztály nevét, iktatószámát és zárójelben annak nevét, akinek ügyét tárgyalnia kellett.(141) E helyen kapott 1784-ben fekete ceruzás utasítást az elóadó "pro notitia" feljegyzésre,(142) vagy a segédhivatal az irat "ad acta" intézkedést nem igényel, irattárba tételére,(143) ad cumulum relegatur" a kimutatásoknak csomóba rakására.(144) Itt tűntették fel 1848-ban vörösbarna ceruzával azt, hogy kinek, milyen célból küldték meg az iratot és mi volt annak az elintézési módja.(145) Fogalmazványi célra a fekete ceruzát vették igénybe. 1729-ben családi levéltári iratnál találkoztunk azzal, hogy az iratot jobb hasábosán fekete ceruzával, s a baloldali részen tett kiegészítést is ezzel írták.(146) Közigazgatási területen 1758-ban a fogalmazvány hiányát (147) és az előadó javaslatát láttuk elkészítve vele.(148) 1776-ban családi iratanyagban arra találtunk adatot, hogy az elintézésre vonatkozó szövegtervezetet készitették e ceruzává 1.(149) 1790-ben 397
