Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Fekete Béla: A Nagy-Iványi Fekete család / 375–380. o.

A nemzetség az 1543. év után az ungi főágból négy ágra szakadt. I.. Az alapitó ungi ág Miklós, illetőleg I. Péterrel kezdődik. Fia, I.István, neje< Tibay Dorottya (1549). Házasságok révén családi kapcsolatok: Rhédey, Berthóty, Bornemissza, Monay, Rátky, Ráskay, Hensellőczy családok. Az 1632. év utáni házasságok révén létrejött családi kapcsolatok: Kállay, Lázár, Bárczy, Thurzó, Pribék, Vécsey, Szentiványi, Liszkay, Ábrányi, Járomy, Mokcsay, Tomcsányi, Mocsányi, Lehotay, Háty, Rába, Gulácsy, Kükemezey, Füzesséry és Haraszty családok. III.Zsigmond és neje Bárczy Anna fia IV. Péter. Tőle és nejétől, Thurzó Annától kezdve tartják nyilván a Szobránc-komoróci ágat (1756). II. A sárosi ág 1632. évben vált ki az ungi ágból. Családi kapcsolatok: Raszlavici.y, Korponay, Keczer, Tahy, Fehérváry, Kükemezey, Dobay, Kálnásy, Dessewffy, Szeghy, Semsey, Petróczy, Kyss családok. III. Az abauji ág őse II.Péter és Nesellőczy Dóra fia Kristóf. Házassági kapcsolatok: Morvay, Klobusiczky, Bónis, Hámos, Kornis, Révay, Bay, Bálintffy, Hedry, Asszalay, báró Vay és Porzsolay családok. IV. A zempléni ág: Iszépy, Nempty, Malonyay, Füzesséry családok. A nemzetség abauji ágán I.György és Monay Borbála fiát, IV.Lászlót 1627-ben emiitik. 1637-ben a szendrői várban császári lovas csapat vezére: Wesselényi nádor füleki fólcapitány hive. Murány vára bevételénél részt vett, Wesselényi a várat reá bizta. Később Pest-Pilis-Solt vármegyék fó1<apitánya. Birtokai, mint uradalom, Hajnácskő és vára, Feled, Gesztely, Kis Gede, Hegymeg, Csorna, továbbá Cserncsény, Alsó-Felső Pokorágy, Szelcze, Rimócza, Rimabrazó, Rimabánya, Hontban Szinobánya, Hevesben 1664-ben Őrsöt kapta, 1666-ban Viszneket. Gyermekei közül László kis korban meghalt. Erzsébet leánya 1686-ban báró Vay Ádám, II.Rákóczi Ferenc udvari marsalljának neje. Kortörténeti adatként kiemelem az Ung vármegye által gróf Drugeth György homonnai várúr ellen gyilkosság miatt inditott pert. 1617. évben lengyel zsoldosokkal megtámadta IV. István tibaváraljai várában. Fiát, Lászlót a harcban megölték, ennek fiát, Lászlót megsebesítették. Homonnai gróf Drugeth György a megidézés és elitélés elől Horvátországba menekült, ahol a Draskovits családnál kapott menedéket. Külön kiemelem lllésy János curiai biró "Per a Nagymihályi cimer bitorlás miatt" c. történeti munkáját (Turul, 18. kötet 1900. évf. 39-40. I.), melyben egyedülálló cimerhasználati perről számol be. Az 1543. években a fiágon kihalt Tibay család Dorottya leányát I. István vette nőül. A második leányt gróf Sztáray és Nagymihályi Sztáray Imre, mig a harmadik leányt viliéi Pribék Ádám. E házassággal megosztoztak a Tibay család Ung vármegyei birtokain. I. István kapta Tiba törzsbirtokkal a már megjelölt községeket; Sztáray gróf kapta a Nagymihály mellett fekvő községeket, mig Pribék Ádám a Janka törzsbirtokot és a mellette fekvő községeket. A Fekete és Sztáray család e házasság kapcsán felvette egymás cimerét, azaz kettős címerrel pecsételtek. A per tárgyát képező' cimer: a vinnai várkapun szembenálló két szarka közösen csőrében pecsétes gyürüt tart. A sisakdisz ugyanez. 16 377