Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

A hallgatólagos állapot nem kompromisszum, bár annak látszik, hanem a minisztérium rejtett győzelme. Ugyanis abban a pillanatban, amikor a Bizottság nem akarata szerint ténykedik, módjában van a birtokában lévő szabályrendeletben forma! kifogásokat találni, a kérelemre negativ választ adni, azaz a Bizottságot feloszlásra kényszeríteni. Ez a taktikai fegyver egyébként - a jóváhagyás megtagadása - még akkor is, és olyan esetben is alkalmazható, ha a szabályrendelet minden részlete a VKM szájaize szerint készUlt is el. Jóváhagyott működési szabályzattal biró, ám "rosszalkodó" testületet már nehezebb szétbomlasztani. A tanfelügyelőség? kirendeltségek folyamatos megszűnésével megszűnnek a tankerületi népművelési bizottságok is.(45) Munkájukat a Központi Bizottság, illetve az Elnökség veszi át.(46) A kerületi titkárokat más törvényhatóságok népművelési bizottságai élére nevezi ki a miniszter: Kecskemét, Zemplén megye, illetve a megyei Központi Bizottság hivatalába osztja be szolgálattételre. Ennek az lesz a következménye, hogy az Elnökség munkája megnő', s ezzel együtt nő a titkár szerepe, és jelentősége. A községekkel, városokkal ezek után már közvetlenül kell a kapcsolatot fenntartani - velük tárgyalni, ügyeiket intézni, munkájukat ellenőrízni. Erre az intenzív részvételre az alispánnak nincsen már lehetősége, nevében a titkár cselekszik - őt csak informálja. 1925-ben már a titkár tekinthető' a Bizottság tényleges vezetőjének, és bár szava még formailag nem döntő, de mert a legtöbb információval ő rendelkezik, véleménye mindenben befolyásoló tényezővé lesz. A "legális" működés időszaka Az eddig elmondottak alapján meglepő', ugyanakkor nagyon is érthető, hogy az 1925-ben, a Bizottság működéséről megalkotott "uj" vármegyei szabályrendeletet, amelyik majdnem szórói-szóra azonos az 1923. évivel, némi habozás után miért fogadja el a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1925. március végén jelent meg a VKM Népművelési Tájékoztató ja. (47) "Az iskolánkivűli népművelés tartalmi egységének létrehozása és biztosítása érdekében szükségesnek tartottam, hogy a népművelés körébe tartozó ismeretek tárgykörökbe csoportosítva összefoglaltassanak" - irta a Tájékoztató indoklás? részében a miniszter. A rendelethez kapcsolódó függelékben a tárgykörökhöz kapcsolódó szakirodalmat is közlik, továbbá megnevezik azokat az intézményeket, egyesületeket, társulatokat, amelyek útbaigazítássá

I, szakfelvilágositással, szemléltető' anyaggal segítik a program megvalósítását. (Megjegyezzük, hogy a Tájékoztató pedagógiai elemzése külön tanulmányt érdemelne, mert nem kevesebbről, mint arról ad képet, hogy a húszas évek derekán mit értettek Magyarországon a korszerű általános műveltség fogalmán.) A VKM tehát a népművelés szervezetének kiépítése után a munka tartalmát is meghatározta, az elmúlt évek tapasztalata alapján egységes rendszerbe foglalta népnevelési elképzeléseit.(48) 331