Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.

jelentései csupán a Pénzintézeti Központ elnökének, vezérigazgatójának és illetékes legfőbb tisztviselőinek bocsájthatók rendelkezésére és nem terjeszthetők, még a Pénzintézeti Központ igazgatósága elé sem."(68) A vizsgálat eredményét a Pénzintézeti Központ igazgatója csak a felülvizsgált intézet igazgatójával közölhette. Amennyiben tárgyalásaik nem vezettek volna eredményre, csak akkor közölhette a revizor jelentését az érintett pénzintézetek közgyűlésével. (69) A revizorok részére felülvizsgálati utasításokat készítettek, mely szerint a vizsgálat az alábbi feladatrészekből alít:(70) 1. a könyvek felülvizsgálata, 2. a belső ügykezelés felülvizsgálata, 3. az üzletvezetés felülvizsgálata és 4. a mérleg, az eredményszámla és a leltár felülvizsgálata. A Pénzintézeti Központ revizoraira hárult az a feladat is, hogy segítséget nyújtsanak a hazai pénzintézetek ügykezelésének egységes alapokra helyezésében és széleskörű szaktanácsadást folytassanak. 3. A Pénzintézeti Központ szervezeti felépítése A Pénzintézeti Központ szervezeti felépítését éppen ugy befolyásolta a kompromisszumos megoldás, mint feladatkörének meghatározását. A Központ nem állami szervként jött létre, hanem mint szövetkezet. A pénzügyminiszter ezzel is hangsúlyozni kívánta az ellenzék előtt, hogy reformjait a pénzintézetek autonómiájának tiszteletben tartása mellett akarja végrehajtani. Szervezetét tekintve a Pénzintézeti Központ, mint a pénzintézetek központi önkormányzati szerve alakult meg. A törvényjavaslat vitája során többen helyeselték Blaskovics Ferenc elképzelését, aki a Pénzintézeti Központot decentralizált formában akarta létrehozni. A Pénzintézeti Központ szervezete territoriális alapon c. könyvében a Központ szervezetét is a kereskedelmi kamarák szervezetéhez hasonlóan kivánta kiépíteni. Elképzelése nem volt újszerű, mert Székely Ferenc a Pénzintézetek Országos Egyesületének alelnöke már 1898-ban ismertette hasonló jellegű tervét a Pénzintézeti Kamarára 1.(71) Teleszky János pénzügyminiszternek a fentiek ellenére sikerült elfogadtatni, hogy a Pénzintézeti Központ központi szervként, Budapest székhellyel jöjjön létre. A Központnak jogában állt az egész ország területén képviselőségeket és fiókokat felállítani, Zágrábban pedig kötelessége volt. A zágráli testület hatásköre Horvát-Szlavónországra terjedt ki és ügykezelési nyelve horvát volt. (72) Sokkal nagyobb vitára adott okot a Pénzintézeti Központ működési időtartamának meghatározása. Teleszky János ugyanis eredeti tervezetében végleges intézménynek gondolta. A parlamenti ellenzék azzal az érvvel lépett fel ellene, hogy hasonló intézményt még külföldön sem szerveztek, ezért nem lehet 312