Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Vadász Géza: A Fejér megyei tiszti főügyészi iratok rendezése, 1800–1850 / 273–288. o.

azokat, akik a tiszti kar tagjait megsértik vagy rágalmazzák.(26) Zendülések, zavargások tárgyában elrendeli a megyei törvényszék, hogy az Ügyészi hivatal minden szükséges iratot iparkodjék megszerezni a törvényszék tartásának napjáig. (27) 1829-ben a jegyzó1<önyv 1267. száma alatt rendeletet hozott a megyei közgyűlés, amely szerint ha a szolgabirók bemutatták valamely helység keresztelő' könyvének és matricuIájának kivonatait l-l évre, a másod alispán, főjegyző és főszolgabiró mellett "a főfiskálisnak is meg kell tekintenie, mielőtt lajstromba véve és a főjegyző pecsétje alá rejtve haszonvételekre a levéltárba betétetnek."(28) Tagja az anyakönyvek, keresztelőkönyvek kiigazítása végett rendelt küldöttségnek is. I.Ferenc 1802. évi decretumának a határvillongások ki egyen litéséről rendelkező' 23. cikkelye szerint az ideiglenes határolást "az alispán segédeivel együtt, akár valamelyik fél kérelmére, akár a tiszti ügyész értesítésére, ideiglenes biróságképen rövidesen kihallgatván a feleket" vigye véghez.(29) A fordító 2. szám alatti jegyzete a "segédeivel" kifejezést így értelmezi: "T.i. szolgabíró és esküdt". A "vice-comes cum adjunctis" szavak értelmét pontosabban is kifejthetjük a Fejér megyei gyakorlat alapján. 1842. július elsején a megyei kisgyűlés a Ladány és Ósi helységek közt lévő határok megújítása végett az alispán, Szluha Benedek szolgabíró és a mérnök mellett a tiszti főügyészt is kiküldi. (30) A fent emiitett 1802. évi decretum a 2.§-ában kimondja: "Ha pedig a szomszédok a határok megújítására barátságos megkeresés ellenében kimenni vonakodnának: a megújítást kívánó félnek szabad legyen hatósági személyeket alkalmazni, és az azoktól kiadott idézéssel kitűzött határidőben, a másik fél ellenmondására való tekintet nélkül, a határok megújítását végrehajtani. Ha a mondott érdemben eljáró alispánt működésében a felek valamelyike háborgatná, az ellenszegülőket ügyészi keresettel kell megtámadni." A deputatiokon való részvételért napidíj járt. Mészöly Lajos, aki esküdtként vett részt a dunapentelei határozáson, igy ír erről Pettenden, 1835. május 23-án kelt levelében Huszár Péter alügyésznek: "Én már ugyan a metalisokat régen elkészítettem, által is adtam, de még mind eddig a diurnummal nem fenyegetnek. Ennélfogva kérem Péter Bátyámat, ne sajnálja nékem megküldeni, mert nagyon meg van ürülve az erszényem, ötven mázsa gyapjúm ugyan van eladó, de még az ördög sem kéri. "(31) A főügyész tagja a népnevelés tárgyáben foglalatoskodó küldöttségnek is. (32) A "fő ügyvéd" kifejezéssel levéltárunk iratanyagában utoljára az 1849. július 23-i, Rácz-Almáson tartott bizottmányi ülés vázlatában találkozunk, név említése nélkül. A tiszti ügyész? hivatal megszüntetéséről az osztrák igazságügyi minisztérium 1850. június 30-án kelt, Schmerlíng által kiadott rendelete intézkedett.(33) Ennek elvi bevezető' része kimondja: "Magyarországban... a köz ügyész éknek eddigi hatályossága megszűnik, és ezen hatályosságnak az ál ladaimi ügyészségre átruházása megállapíttatik." Az l.§ igy rendelkezik: "A megyékben... eddig létezett tiszti ügyészek eddigi hatályossága, miszerént büntető perek vitelére, 283