Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - KRÓNIKA - Balázs Péter: Igazgatói értekezlet Nyíregyházán / 215–221. o.

Dr. Nagymihály Lajosnak az "Irányelvek, normativák a tanácsi levéltárak anyagi-technikai ellátottságának fejlesztésére" cimü referátumát szintén élénk vita követte. A hozzászólók általában egyetértettek a referátumban foglaltakkal, de szükségesnek tartották a téma még szélesebbkörü kidolgozását - egészen egy kézikönyv összeállitásáig. A levéltárak egységes szempontú fejlesztéséhez még határozottabb és egyértelműbb mérőszámok kialakítására van szükség, hasonlóan az iskolákhoz, ahol a pedagóguslétszám, az épület befogadóképessége, felszerelése stb. országos normativák alapján tervezhető. A hozzászólások is megerősitették, hogy hazánkban jelenleg a legnagyobb levéltári problémát a férőhelyhiány jelenti. Átmeneti megoldásként a meglévő' helyiségek korszerűsítése jöhet számításba, s csak egy-két helyen kínálkozik olyan lehetőség, hogy egy levéltár megürült régi épületet vehet birtokába. Ilyen esetben az általános érvényű normatíváknak feltétlenül érvényt kell szerezni. A leendő' levéltárépitkezésekhez központilag kellene típusterveket kidolgoztatni. Nagyobb tanácsi levéltár férőhely igénye az induláskor 10 ezer folyóméter befogadóképességű raktártér, kétszeri 5-5 ezer folyóméteres bővitési lehetőséggel. A közepes nagyságú levéltári épület befogadóképességét a hozzászólók 6 ezer folyóméterre becsülték, kétszeri 3-3 ezer folyóméteres bővitési lehetőséggel. Az irodák és dolgozószobák, műhelyek és kiszolgáló helyiségek aránya a raktártérhez viszonyítva ma átlagosan 30 %, de ez a levéltári feladatok sokrétűsége, a felszerelések gyarapodása következtében a 35%-ot is elérheti. A férőhelyhiány szempontjából is újból felvetődött a fióklevéltárak, illetve a szaklevéltárak létesítésének kérdése. Többen is szóvátették, hogy megyéjükben belátható időn belül nincs kilátás a levéltár elhelyezési kérdésének globális megoldására. Kínálkozhat azonban lehetőség arra, hogy a megye területén mintegy 2 ezer folyóméter anyag befogadására alkalmas épületet (épületrészt) igénybevehessenek. Megfelelő' személyzettel és technikai felszereléssel ezek a fióklevéltárak is képesek a követelményeknek megfelelő' szintű szakmai munkára, s e mellett jelentős szerepet játszhatnak egy-egy város és környéke kulturális életében is. Néhány levéltárnak több ezer folyóméter üzemi provenienciáju anyag átvételéről is gondoskodnia kellene, de jelenleg erre nincs és belátható időn belül nem is lesz lehetősége. Ennek a kintlévő anyagnak biztonságát és feldolgozását szaklevéltárak létesítésével lehetne biztosítani. A Levéltári Igazgatóságra vár a feladat, hogy ennek az újból felvetett kérdésnek realizálási lehetőségeit az érdekelt főhatóságokkal megvitassa. A levéltárak technikai fejlesztésének egyik soron következő fontos láncszeme az anyagvédelmi műhelyek létrehozása. A felszólalók valamennyien egyetértettek abban, hogy a műhelyek felszerelésével kapcsolatban kidolgozott ajánlások a referátum legjobban hasznosítható részei közé tartoznak. Felmerült az az igény, hogy a fotómühelyek import filmszükségletének kielégítéséről - térítés mellett központilag kellene gondoskodni. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a referátumban foglaltakat már a következő 5 éves terv kidolgozásánál alapul kell venni. A levéltárak arányos fejlesztése, a kidolgozott alapelvek egységes értelmezése szempontjából szükséges lenne, hogy a megyei előkészítő megbeszélésekbe a Levéltári Igazgatóság is bekapcsolódjék. 219