Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - IRODALOM - Kállay István: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 4. Kaposvár, 1973. / 211–213. o.

tartó utak struktúra alakító szerepe kisebb volt, inkább csak a belföldiek meghosszabbításai voltak. A szerző figyelmét délnyugati irányba, a Velence felé haladó három útvonalra korlátozza: - Nagykanizsa - Légrád - Zágráb - Kostanjevica - Loz - Postojna - Triest (Rijeka), - Nagykanizsa - Légrád - Zágráb - Topusko - Modrus - Zeng, - Nagykanizsa - Nedölce - Pettau - Cilii - Ljubljana - Görz - Velence. A szerző megállapítása szerint a török miatt a forgalom fokozatosan a legnyugatabbi (Triest) útvonalra terelődött át. Megvizsgálja az áruforgalom összetételét és hogy kik bonyolitották le azt, különös figyelmet fordít Kálmáncsehire, a kereskedelem, a transitforgalom lebonyolítására specializálódott mezóvárosra . Igen érdekes témát választott Bendefy László, mikor a juti gátak és a Balaton török-kori magas vízállásáról irt. Abból a megállapításból indul ki, hogy a Balaton nem törések és vétók mentén mélybe süllyedt árok, hanem az uralkodó mélyszerkezeti rendszerhez igazodva süllyedt le. Korábban ő mutatta ki, hogy a Balaton természetes hidrológiai egyensúlyának a késő rézkortól kb. a honfoglalás koráig nem a mai, hanem egy magasabb vízállás felelt meg. Zsigmond királynak 1420-ban az almádi monostor javára megújított adományi eve léből azt a következtetést vonja le, hogy a korábbi csökkenés után, e korban a vizszint ismét emelkedett. A török-kori magas vízállást a juti (Jut és Mezókomárom közötti) gátak rendszerével magyarázza, melyeknek ma már nyomát sem találjuk. A múlt század eleji mérnöki felvételek, leírások azonban beszélnek róluk. Kanyar József Kaposvár mezőváros müvelődéstörténetét vizsgálja a kései feudálismus idején. Részletesen ismerteti a közoktatás, közmüvelődés fejlődését. Talán kiemelném tanulmányából azt a részt, mely a Megyei Könyvtár 1816. és a Megyei Olvasó társaság 1828. évi alapításáról szól, hiszen a könyvtár, olvasótár leghűségesebb olvasója Berzsenyi Dániel volt. Számos könyvet, folyóiratot kölcsönzött ki, ill. használt fel munkáihoz (így pl. A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól cimü munkájához.) A város gazdasági, kereskedelmi szerepe nem volt jelentós, mégis a reformkori mezóváros falai között fontos kulturális törekvések öltöttek testet, melyek akár a városi kispolgárság, akár a nemesi vármegye törekvései voltak is, mindenképpen a polgárosodást szolgálták. Nemcsak Kaposvárról, hanem az országos városfejlődésről ir Vörös Károly "A magyarországi városfejlődés a dualizmus korában (különös tekintettel Kaposvár fejlődésére)" címmel. Megállapítja, hogy e korban a városi fejlődés rohamos gyorsasággal járta be a kapitalizmusnak a polgári forradalomtól, a feudális viszonyok felszámolásától a proletárforradalom első kísérletéig vezető' útját. Vörös vizsgálja a városi népességszám alakulását, a vasutforgalomba való bekapcsolódás hatását, az ipari-kereskedelmi-igazgatási funkciók alakulását. Megállapítja, hogy Kaposvár ebben a fejlődésben jellegzetes helyet foglalt el, mivel egy hatalmas, szinte egyedülállóan szervezett tó1<és mezőgazdasági nagyüzemnek vált központjává . 212