Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - FIGYELŐ - Scholz Tamás: Anyagvédelem az NDK levéltáraiban / 176–192. o.

rik ki Drawitzből. Mivel a katalógus-rendszerük még nem teljes, nem egyszer jelentős belső kutatói munka előzi meg a filmek kiválasztását. A drawitzi részlegben megtekinthettem a katalógust is. Ebben minden film cime és technikai adatai megtalálhatók. Tartalmi kivonat még csak kevés filmről készült. Mivel igen sok rövidfilmet, tudományos filmet, hiradófilmet stb. tárolnak, igy nem egyszer több személy vagy esemény található egy filmen. Ez igen megnehezíti a feldolgozást. Nem egyszer egykorú újságokból és egyéb közelményekből kell megállapítani, hogy kik is szerepelnek a filmen vagy milyen eseményről van szó. A már tartalmilag is feldolgozott filmekről esemény- és személyi kartotékot is készítenek. A drawitzi telep vezetője filozófiai szakot végzett, de történész és levéltáros tudományos munkatárs is dolgozik az intézetben. A hitleri időszak itt felépített tároló bunkeréit felhasználták a filmek tárolására is. Ezek földszintes betonépületek, amelyeket még egy beton védő épület vesz körbe. Igy kettős fal védi a filmeket egyrészt a háborús károktól, másrészt jó hőszigetelést biztosítva, egyszerű hőlég fütést-hütést tesz lehetővé. A tárolás hőmérséklete itt 18 C . A központi szellőztető berendezés nagy teljesitményü, de már felújításra vár. Csak szükség szerint üzemeltetik, amikor a raktárak hőmérséklete változni kezd a külső hőmérséklet hatására. A filmeket 300 m-es tekercsekben, fémdobozokban tárolják, minden belső védőpapir nélkül. A raktárak egy részében faállványzat van, egy részében viszont fémállványzatot használnak. A fémpolcokon igen nagymérvű a filmdobozok korroziója, szemben a faállványokkal. Felhívtam a figyelmet arra, hogy ez nyilván elektrokémiai korrózió, amely egy, a polc és a filmdoboz közé tett szigetelőréteggel jelentős mértékben csökkenthető. A raktárak légnedvessége változik, de általában 60-70% között mozog. A tudományos feldolgozáson és tároláson tul, ebben a részlegben folyik a filmek átvizsgálása, bizonyos mértékű javitása és tisztítása is. A filmek fizikai állapotára vonatkozóan 4 kategóriát állítottak fel. Az első a jó állapotban lévőt, míg a negyedik a nem használható filmet jelöli. A harmadik és negyedik kategóriába sorolt filmeket csak másolás után kölcsönzik, ill. csak a másolatot kölcsönzik ki. Nyolc vágóasztalon vizsgálják a filmeket. Ezeken kijelölik a másolandó részt, majd azok elkészülte után bevágják a filmtekercsbe. Amennyiben a film mechanikailag szennyezett, akkor régi hivógépek mosó és szárító szakaszát felhasználva vizes mosásnak vetik alá a filmet. Ezt értik általában fi lm restauráláson. Mivel a filmtekercsek száma rohamosan növekszik, ujabban csak a legjobb pozitív másolatokat őrzik meg, a többit megsemmisítik. Ennek kiválasztására kidolgoztak egy sztereo vetítési rendszert, amely egy vászonra egyszerre két filmről vetit, és ennek alapján választják ki a legjobb másolatot. A negatívot minden esetben megőrzik, amennyiben birtokukba jut. Problémát okoz náluk, hogy a televíziót nem kötelezi törvény a köteles példányok beszállítására. Súlyos tudományos gondjuk a fi lm-értékrendszer kialakitása. Ezen a kérdésen nemrég kezdtek el dolgozni. Elképzeléseiket az Archivmitteilung-ban (1973.3.104.) tették közzé. Színes filmet ebben a részlegben nem őriznek, mert az véleményük szerint szigorúbb klimatizálási követelményeket kivan, és arra csak Wilhelmshagenben van megfelelő feltétel. Az itt tárolt filmek véleményük szerint igen jó állapotban far'hatók: a századeleji dokumentumfilmek is jó fizikai állapotban vannak. 182