Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - FIGYELŐ - Máthé Gábor: Közigazgatástörténeti kutatások / 164–169. o.

kérdéseit feldolgozó nemzetközi jellegű jogtörténeti konferencia rendezésére, a szocialista országok, illetve néhány nyugati állam szakembereinek részvételével. Kállay István osztályvezető' lényegében hasonló témarangsor mellett foglalt állást. Két vonatkozásban tett kiegészítést: a) az Országos Levéltárban folyó archontológiai kutatásokra, továbbá b) a magánigazgatás - melynek tárgyai egyúttal a közigazgatás tárgyai is - területére hivta fel a figyelmet. Az egyes témákat tekintve kiemelte a levéltári munkatársaknak a szakigazgatási ágak fejlődése vizsgálatában eddig elért eredményeit, továbbá a tervtanulmányhoz hasonlóan, valamint Kovács Kálmán opponenciájához kapcsolódva elismeréssel szólt a hivataltörténeti alapon készülő' levéltári segédletekről (repertóriumok, ismertető' leltárak)^ a területi levéltáraknak a helyi közigazgatástörténetét feltáró munkájáról „ Külön foglalkozott a publikációs kérdésekkel is. Az elaborátumban tervezett, évente kb 25 iv terjedelemben megjelenő' közigazgatástörténeti tanulmánykötetek mellett, a levéltári folyóiratokban (Levéltári Szemle, Levéltári Közlemények), továbbá a területi levéltárak által szerkesztett évkönyvekben történő' közzététel lehetőségét húzta alá. A tervtanulmány vitájában a további hozzászólások egyes témákhoz, illetve korszakokhoz kapcsolódtak. Az előbbit tekintve, a közigazgatási eljárás és ügyvitel kérdéseihez a jelenlegi iratkezelési reformmal összefüggésben a levéltárak fontos, szerepét, szakvéleményeit és ennek elméleti vonatkozásait elemezte Sashegyi Oszkár. A két háború közötti korszak közigazgatási tisztviselőinek személyi, vagyoni stb. körülményei, s ezeknek hatása, következményei, a mobilitás kérdései szerepeltek Kársai Elek felszólalásában. Különösen a területi levéltárakkal kapcsolatban vetődött fel a közigazgatástörténet és a politikatörténet párhuzamos, kölcsönös vizsgálatának a követelménye. Farkas Gábor ez utóbbi meghatározó szerepét hangsúlyozta, az egyes megyék, városok között mutatkozó különbségeknek és az igazgatási struktúra eltérő' alakulásának vizsgálatában. Ehhez kapcsolódva szólalt fel Wiener György a Tanácsakadémia Tanácsszervezési Intézete képviseletében. Tájékoztatást adott arról, hogy az Intézet a község, a járás, a megye igazgatási problematikájával kapcsolatos elemző munkához a történeti kutatások eredményeire is építeni kivan. Elsősorban a területi egységek sajátosságai, a település-igazgatás funkcióinak alakulása, az állami beavatkozás érvényesülése stb. kérdések elemzése elengedhetetlenül fontos számukra. A községi, városi funkciók szerepkörei, jellegzetességei, a megyei és regionális igazgatással összefüggésben - témakörökben igénylik a hathatós együttműködést. Az elhangzott vélemények, álláspontok alapján a közigazgatás fejlesztése c. kutatási főirány komplex jellegét kivánta erőteljesen hangsúlyozni Lőrincz Lajos , a Koordináló Tanács titkára. Mivel több szakterület együttműködésével valósulhatnak meg a reális célkitűzések, ezért a közigazgatástörténeti témák kiválasztásánál éppúgy, mint a rangsorolásuknál az országos távlati tervben szereplő' 12 téma - a fentiekben részletezett - alapulvételét szorgalmazta. Az el168