Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: A kertészeti szakmunkásképzés történetéhez / 158–163. o.

növények; a virágok s dísznövények; a diszfák és cserjék; a gyógy- s ipar­növények; a gabona, takarmány s egyéb gazdasági növények, melyek fölött észletes vizsgálódások s kísérletek teendó1<, mielőtt nagyobb mérvben a gazda­sági termelésnek átbocsáttatnának; faültetvények, gyepük, eleven-sövények és szegélyezések; kerti eszközök s diszitvények; kert-rendezés, mérnökség és kép­ző' kerti művészet; szakirodalom. Eszközök: kísérletek és tenyésztés; pályázatok, tárlatok és jutalmak; ismeretek terjesztése; a társulat ez eszközöket alkalmazza közgyülésileg a kö­rülményekhez képest, mégpedig: a társulat kertje által; a társulat csarnoka által, kerti növények tárlatára, szakbeii lapok, könyvek s iratok, rajzok minták és eszközök gyűjteményére; szakirodalom által." (Az Alapszabály 2-3 §-a.) Már az alakuló gyűlés felvetette a társulati kert és kert munkásképző in­tézet gondolatát, de csak az 1859. évi május 5-én tartott ülésen hozták hatá­rozatot a kert megvételére, amely minden szempontból megfelelőnek látszott. Az "Évkönyv" leírásában: "Az egész kert eperfával van sövényezve, melynek levelén évenkint 6 mázsa selyemhernyó termelhető'. Van továbbá a kertben 3 kut, I kis üvegház, melegágyak, 4 szobából, konyha, kamra és tágas pincéből álló lakház, - I szoba konyha, kamra, 2 is­tálló és három ólból álló gazdasági épület - és 300 darab termo' gyümölcsfa." Ugyancsak a május 5-Í közgyűlés "... elhatározó, hogy a faápolókat képző intézetét jövő 1860-ik évi február l-so napján már megnyitandja." "Intézkedés történt az eránt is, hogy a kertészeti különösen a gyümölcs­elnevezésekre magyar műszavak alkalmaztassanak, illetőleg készitessenek, hogy a fejlesztendő' ipar nemzeti igényeinek szerint hazai nyelvünkben is meghono­sitassék." A "... társulat kertészének ... kettős hivatása van, egyik a kert keze­lése, - másik az intézeti növendékek képzése, mely egymástól el nem választ­ható..." A kertész Polgár Simon volt. Az alábbiakban pedig teljes egészében idézem a Társulat faápolókat kép­ző intézetének szabályait: 1. §. Célja az intézetnek, gyakorlati kertmunkásokat képezni, kik a kertészeti különösen a gyümölcstenyésztés szakértelmes végrehajtói legyenek. 2. §. Az intézet szervezete: kertészeti iparunk jelen állása és annak mai igényeink szerinti fejlődésében kiválón a haszonkertészet érdekeit képviselendi: hogy az intézeti növendékek a gyümölcsfa tenyésztésben és ápolásban, a kony­ha kert, üzdészet és házi virágkert kezelésében, a magvak termelésében, és a kert általános megmunkálásában gyakorlati ismereteket szerezve, ügyes munkában gyakorlatilag kiképeztessenek. 3. §. Az intézeti növendékek a társulat igazgató választmánya által a körülményekhez képest meghatározandó számban vétetnek fel; a felveendő' nö­vendékeknél megkívántatik: a) hogy honfiak legyenek miután az elméleti előadások magyar nyel­ven tartatnak. 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom