Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

gyesi Nemzeti Tanács december elején alakult meg, elnökét Horváth Imre uradalmi géplakatos, jegyzője Szilágyi János uradalmi di}nok lett. Mint a községi elöljáróság jelentése írja "a nép hangulata állandóan izgatott és kitörésre hajló volt." A fővárosból és vidékről érkező' hirek és szervezkedések itt is "kiváltották az általános szervezkedés vágyát." 1919. március 15-én a Szociáldemokrata Párt nagy felvonulással kapcsolatos ünnepélyt rendezett. A Tanácsköztársaság számított a mezőhegyesi gazdaság jó munkájára. A földmüve lésügyi népbiztos a hatalom átvétele után ezt táviratozta Mezőhegyesre: "Ménesintézet hivatása az eddigi marad. Alkalmazottaktól ernyedetlen szorgalmat fegyelmezett munkát kívánok." Mezóliegyes földrajzi, katonai szempontból exponált helyzetbe került, amikor az antant csapatokkal együtt a román burzsoázia csapatai is rátörtek a magyar Tanácsköztársaságra. A magyar vöröshadsereg 1919. április 26-án kénytelen volt kiüríteni Mezőhegyest. A község 1919-május 2-án román megszállás alá került, a nemzeti tanácsot feloszlatták és visszaállították a régi képviselőtestületet. Források: I. A községi elöljáróság 1921. március 30-án kelt jelentése az 1918-19. évi mezőhegyesi forradalmi eseményekről. Csanád vármegye alispánjának irataiban található meg. /42/ 2. Fontos adatokat tartalmaznak az Országos Levéltárból a Földművelésügyi Népbiztosság (1919) iratai az állami lótenyésztési intézetek gazdasági és hadügyi fontosságú elhelyezett lóanyagáról. /43/ XI. Az ellenforradalmi Horthy rendszer negyedszázada A Tanácsköztársaság bukása után nehéz napok köszöntöttek a gazdaságra. A cukorgyár, a gőzekék nem kaptak szenet. Gyógyszerhiány miatt elterjedtek az állatbetegségek. A megszálló román csapatok csak 1920 január 17-én kezdték meg a kiürítést. Az állatállomány jórészét, a terményt és értékes mezőgazdasági műhelyfelszereléseket elvitték. Ezzel együtt több ezer állat, sok száz vagon termény, gőzeke felszerelés, cséplőgép, s a gazdaság laboratóriumi felszerelése is Romániába került. A tizenegy hónapos román megszállást a negyedszázados ellenforradalmi Horthy rendszer követte. Ez alatt az ido alatt az 1920-as év volt a legnehezebb. Pótolni kellett a felvidéki idénymunkásságot, meg kellett kezdeni az igaerőpótlást. A gazdaság újjáépítését követően az 1920-as évek második felétől az állattenyésztés minden területén sikerült kiváló eredményeket elérni. Az országos tenyésztési és tejelési díjazáson az 1929-32 évek átlagában a belső-mezőhegyesi tehenészet "Magyarország legjobb átlagfejési tehenészete" címet nyerte. A 30-as évek végén és a 40-es évek elején a gazdaság termésátlagai lényegesen emelkedtek. A legmagasabb termelési rekordokat ekkor érték el. Ilyen év volt 1942 amikor 19 q-ás buzaátlagot, 241 qás cukorrépa átlagot és 20 q-ás zabátlagot ért el a gazdaság. A második világháború a mezőhegyesi gazdaságot is megviselte. A szovjet hadsereg gyors előnyomulása következtében 1944 augusztusában elrendelték a gazdaság kiürítését, törzsállatainak nyugatra vitelét. Itt 1945 tavaszán amerikai megszállás alá jutott, majd jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokba szállították. 154