Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

/]/ csak 1884-88-i átlag /2/ csak 1881-87-i átlag /3/ csak 1881-85-i átlag A birtok kezelésének helyességét a kezelés eredményeiben megnyilvánuló jövedelem nagysága és állandósága mutatja meg. Szemléltetésül néhány év jövedelmezőségi adatát adjuk: Év Bevétel Kiadás Jövedelem 1870 Ft. 845.681 743.831 101.850 1890 Ft. 1.467.447 962.576 504.871 1900 K.f. 4.360.074,50 3.114.363,64 1.245.710,86 A jövedelmezőség eredményeiben közrejátszott a belterjes állattenyésztés, a magasfoku gépesitettség, kedvező' kereskedelmi és közlekedési viszonyok, és nem kis mértékben a gazdasági iparágak megteremtése. Források: I. A birtok kiegyezés utáni termésátlagai részletesen megtalálhatóak Fest Imre államtitkár jelentésében. /27/2. A birtok jövedelmezőségi kimutatásai szerepelnek az Országos Levéltárban, a Földmüvelésügyi Minisztérium irataiban /28/ és a birtok egykorú birtokleirásában. /29/ 3. Mindössze 6 hónap alatt elkészült, 92 km hosszú mezőhegyesi élővizcsatorna iratai Arad vármegye alispánjának és a Battonyai járás főszolgabirájának irataiban találhatóak. /30/ VII. A gazdasági cselédek mozgalmai Az agrárproletáriátus száma Csanád megyében a mezőgazdasági válság idején jelentékenyen növekedett. Ugyanakkor az iparfejlődés csak mérsékelt arányokban szivta fel a mezőgazdasági proletariátust. Igy szükségképpen következett be a munkanélküli tartalékseregek kialakulása. A gépek terjedő' alkalmazása ezt a tendenciát még fokozta. Különösen a gőzcséplő és aratógépek elterjedése alaposan átalakította a mezőgazdasági munka eddigi egész mechanizmusát, átformálván a környék gazdasági és kulturális arculatát is. A fejlődés számos mezőgazdasági munkást fosztott meg addig is szűkös kenyérkeresetétől. A Viharsarok területén zsúfolódott össze a legnagyobb számban s a legkoncentráltabb tömegben az agrárproletáriátus. Itt keveredtek a nagyhatáru paraszti mezővárosok - nagyközségek a latifundiumoktól fojtogatott földtelen telepes községekkel. A két tipus találkozásának egyik sajátos következménye volt, hogy a vidék gyorsan proletarizálódó szegényparasztsága a szomszédos latifundiumok felé özönlött s állandó munkaerő' kínálatával nehezítette a telepes községekben felgyűlt szegény népnek, a latifundiumokhoz kötött régi munkásoknak a helyzetét. Ilyen történeti körülményekbe ágyazódtak bele a mezőhegyesi cselédek mozgalmai. Források: 1. 1891 június 28-án kelt a belügyminiszter rendelete, melyben az 1891. évi aratósztrájkok terjedésének meggátlására és Mezőhegyes megvédé152