Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Papp Tibor: A kép-, hang-, filmdokumentumokról és audiovizuális archivumokról / 5–11. o.

- a magyar rajz- és bábfilmek, - a külföldi játék-, rajz-, báb- és rövidfilm, - a magyar hiradófilm, - a magyar rövidfilm, népszerű tudományos és oktatófilm, dokumentum és riportfilm, - a Balázs Béla stúdió filmjei. A rendelkezés megjelöl több raktározási feladatot. A Filmarchivumnak el kell készítenie a filmtárolás technológiáját, a filmek kezelési szabályzatát, részt kell venni a selejtezési munkálatokban, ki kell dolgoznia a megfelelő' nyilvántartási rendszert, amely lehetővé teszi az anyagok gyors visszakeresését, leltározását, a műszaki állapot rendszeres, tervszerű ellenőrzését. A Filmarchivumnak tájékoztatási kötelezettsége is van a nála őrzött anyagokról s feladata biztosítani a kutatást, a reprodukálást és a kölcsönzést. A rendelkezésből kitűnik, hogy a filmek archiválásában, történeti szempontú, közérdekű hasznosításában megtörtént az első alapvető' és meghatározó lépés: az érdekelt szervek tennivalóinak konkretizálása. A követkéz61<ben a munka tartalmi követelményeinek meghatározása, a részletkérdések kidolgozása és a végrehajtás anyagi és személyi feltételeinek biztosítása lesz soron. Ismeretlen terület, sok nehézséget kell leküzdeni. A több megoldandó feladat közül kiemelünk egyet, amelynek végrehajtása kifejezetten levéltárost igényel. Nevezetesen a filmekben lévőtörténelmi adatok megjelölése, jegyzékbefoglalása s a kutathatóság biztosítása. Az adatok történelmi jelentőségét a társadalmi, politikai, gazdasági szempontok mellett természetesen meghatározzák a filmtörténetiek is. Ezért többek között történeti adatoknak tekintendó1< a szerepló1< nevei, a téma társadalmi összefüggései, a látható objektumok, tájak, tárgyak stb. A filmszakma is megkívánja a speciálisan képzett levéltáros közreműködését. Az archiválás itt sem csak műszaki, hanem levéltárosi feladat is. A levéltárosi munka kibővítése sok problémát vet fel. Megoldásuk nem megy gyorsan és zökkenőmentesen. A munkát azonban el kell kezdeni minél előbb, hiszen már igy is nagy a lemaradás az életszabta követelményekhez képest. Az eddig elmondottakból - ugy véljük - kirajzolódtak azok a legfontosabb teendői*, amelyeknek elvégzése nélkül nincs továbblépés. Mindenekelőtt egy olyan rendeletre lenne szükség, amelyik meghatározná az audiovizuális archívumok legfelsőbb szakmai irányító szervét s a filmhez hasonlóan tartalmazná a kép- és hangdokumentumok gyűjtésével, megőrzésével és felhasználásával kapcsolatos alapfeladatokat. A legfontosabb lenne annak tisztázása, hogy mit, hol és milyen nyilvántartási rendszerben őrizzenek. Eldöntendő' az is, hogy milyen jellegű foto- és hangdokumentumokat vegyenek nyilvántartásba? A nyilvántartásba vétel feladata feltételezi a bejelentési kötelezettség elrendelését is. Tehát a központi szabályozás az audiovizuális archívumok létrehozásának elengedhetetlen feltétele. Egymagában azonban nem elegendő'. Biztosítani kell a végrehajtás anyagi és személyi feltételeit is. Az archívumoknak a megfelelő' épület mellett rendelkezniük kell a legszükségesebb technikai eszközökkel, amelyek biztosítják a folyamatos, zavartalan tevékenységet. A technikai berendezések és felszerelések nagy anyagi befektetést igényelnek. Beszerzésük ütemének meghatározása s elosztásuk koordinálása ugyancsak központi feladat lenne. Nem kisebb gond a szakemberek biz10