Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Tanulmányok Tolna megye történetéből II. Szekszárd, 1969. Szerk. Puskás Attila. Tanulmányok Tolna megye történetéből III. Szekszárd, 1972. Szerk.: Puskás Attila / 88–91. o.

91 korabeli társadalmi életéről! így pl. a hadfelszerelés elkészítése során megismerkedhetünk az iparosokkal, a katonai szempontból szakszerűtlen, és korszerűtlen felkészüléssel, a nemesi előjogok teljes elavultságával. A francia hadsereg burzsoá korszerűségével szemben nevetségesen hat a magyar nemesség - Petőfi Sándor által is méltán kigúnyolt - szereplése az 1809. évi győri csatában. Még akkor is, ha itt-ott akadt példa a hősiességre! Helyeseljük Horváth Árpád vég- következtetését: "A felkelés intézményének a fenntartása tehát végeredményben kizárólag a nemesek önző, anyagi érdekeit szolgálta." Katona Géza : Mozzanatok a Tolna megyei biróságok Ítélkezési gyakorlatából az laz abszolutizmus első szakaszában A dolgozat egyrészt a "burzsoá eljárási elvek", másrészt a "feudalizmus büntetőjogi elveihez való ragaszkodás" ellentmondásait igyekszik bemutatni, és feloldalni. Az egykori honvédek elleni hatósági intézkedésektől kezdve a betyárok üldözésén keresztül a gyilkosságokig bezárólag ismerteti a hatóságok kihallgatási, bizonyítási, és intézkedési eljárásait. Kitér az 1850. augusztus 10-i "Ideiglenes Törvénykezési Szabályzat", és az 1853. évi büntető perrendtartás hatására, a zsandár szervezet kiépítésére stb. Egyetérthetünk azzal a végkövetkeztetésével, hogy ..." a korszak büntető igazságszolgáltatását lényegében feudális vonások jellemezték." Puskás Attila : A Tolna megyei 1918-19-es képviselőtestületek és tanácsok tevékenysége A feldolgozás a megyében viszonylag nagy számban fennmaradt képviselőtestületi, tanácsi stb. jegyzőkönyvek alapján ismerteti az első világháborút befejező forradalmak ideje alatti, helyi politikai eseményeket. Szól - többek közt - Tolna község képviselőtestületének 1918. október 31-i, a maga nemében csaknem egyedülálló határozatáról, melyben Magyarország függetlenségének kikiáltása mellett elsőként mondják ki a földműves nép földhöz juttatásának szükségességét is ! (Hasonló okmány maradt fenn Mezőkövesden!) Ezután ismerteti a képviselőtestületek, a nemzeti tanácsok, és a katonatanácsoknak nevezett nemzetőrségek bonyolult kapcsolatait (Dunaföldvár, Tamási, Bonyhád). Érdekes az a megállapítása, hogy 1919. januárjában márkifejezetten érezhető a baloldali politikai erők előretörése, valami abból, amit ma kettős hatalomnak mondanánk. Ennek bizonysága, hogy a hatalom tényleges átvételére a helyi proletariátus részéről igen sok helyen már március 2l-e előtt sor került. A tanulmányban olvashatunk a tanácsok ideiglenes, majd végleges megalakulásáról, a május 30-án Tamásiban kitört ellenforradalomról, a német "Gau" megszervezéséről, végül a fehér terror közismert vérengzéseiről, melyekre elsősorban Szekszárdon, és Tamásiban került sor! Csányi László : Babits és Szekszárd A tanulmány szerzője arra a nehéz feladatra vállalkozott, hogy végigkísérje a szülőváros, és a nagy iró kapcsolatainak alakulását. A feladat bonyolultsága onnan ered, hogy Babits Mihály korán elkerült Szekszárdról, ahol hosszasan később sem tartózkodott. Emellett mint európai látókörű iró messze föléje emelkedett Szekszárd provinciális, dzsentri- társadalmának. A helyi közélet visszásságait a "Halálfiai" c. Írásában meg is örökítette. Szekszárd - a helyi sajtó bőséges forrásanyagának tanúsága szerint - valójában soha sem értette meg nagy fiát, helyette Garay János és Vas Gereben, meg a helyi költők kultusza virágzott a megye székhelyén. Ez a helyzet Babits Mihály 1941. augusztus 4-én bekövetkezett halálakor kezdett megváltozni. Valójában azonban csak a felszabadulás után kerülhetett sor a halott iró emlékének méltó ápolására. 1945-ben utcát neveztek el róla, 1947-ben Babits Mihály - emlékszobát alakítottak ki, majd ujabban iskola, és a pazar berendezésű művelődési ház vette fel az ő nevét. Végül 1967-ben a Babits család Szekszárdon levő háza egészében múzeummá alakult át. Sárközi Zoltán