Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Bendefy László: Cartographia Hungarica: collectio I. / 81–83. o.
82 jelent. így volt ez a térkép művészi virágzásának idején is, amikor a szép kiállitásu mappák egy-egy kiváló térképmetsző személyes sikere mellett esetleg egy nagyon is elismert és virágzó térképkiadó műhely alapjait vetették meg. A művészi kivitelű térképek virágkora a XV. század közepétől a XVII. század közepéig tartott. Ebben a két évszázadban keletkezett . mappák szerzői és metszői legalább olyan fontosnak tartották a térkép üresen maradó részeinek művészi kartussal (disszes keretbe foglalt feliratokkal, magyarázó szövegekkel, harctéri jelenetekkel, vagy a térkép tartalmával rokon allegorikus ábrázolásokkal, uralkodók, országok, megyék vagy városok cimereivel, esetleg királyok, a megrendelők vagy mecénások, ritkábban a geometrák saját arcképével tetézni a lapokat, mint amennyi gondot forditottak a térkép érdemi mondanivalójára. Nem ritkán ezek a toldalékok határozták meg a kartográfiai termékek kelendőségét. Hatásuk még a XVIII. században is kimutatható. Gondoljunk csak Mikoviny Sámueln ek a Bél Mátyás által közzétett megyei térképeire. Ezek a XVIII. század közepén kiadott rézmetszetü térképek is tele vannak tűzdelve hasonló tárgyú rajzokkal, látképekkel és életképekkel. Százával sorolhatnék fel csak magyar szerzőktől származó, hasonló korú, rajzokkal ékes kéziratos térképeket is. A "Cartographia Hungarica I." cimü gyűjtemény csakis sokszorositott térképeket tartalmaz.Ezek a fa-, illetve rézmetszetü mappák,mivel aránylag kis példányszámban jelentek meg, már a maguk idejében is igen drágák és keresettek voltak. A XVI. században a gazdasági élet, a kereskedelem, a felfedezések fejlődése, valamint a török hatalom előnyomul ás ával kapcsolatos háborúk miatt megnövekedett a térképek iránti kereslet. Elsősorban a hadvezetés nem nélkülözhette a térképeket, de a nagyközönség - különösen a nagybirtokos osztály - érdeklődése is megnőtt a változó szerencsével kiterebélyesedő háborúk állását bemutató tabulák iránt. A közvetlenül érdekelt hatalmak térképészei igyekeztek lehetőleg a helyszínen javítgatni a régebbi kiadású mappákat, de számos jónevü idegen kiadó csak az üzleti érdeket nézte, s gátlás nélkül használta fel az uj kiadású lapokon is a hibákkal terhelt régibb térképi ábrázolásokat. így á jelen gyűjteménybe felvett, 170 év termését bemutató tiz térkép kartográfiailag igen vegyes értékű. Közös jellemzőjük tartalmi gazdaságuk és szépségük. A gyűjteménybe sorolt térképek szerzői (a lapok sorrendjében) a következők: 1. Rózsa Lázár 1528. évi kiadású táblája. (Ez Magyarországnak ma ismeretes legrégibb részletes térképe. Mind az öt ismeretes kiadását facsimilében nemrég Stegena Lajos p rof, adta ki.) 2. Matthes Zündt 1567. -, 3. Wolfgang Lazius 1570 utáni-, 4. Zsámboky János 1579. -, 5. Gerard Mercator 1585 körüli-, 6. John Speede 1626. -, 7. W. J. Blaeu és J.Blaeu 1648 körüli-, 8. Jacob von Sandrart 1664. -, 9. Nicolas Sannson 1689 körüli- és 10. Hubert Jaillot 1696. évi térképe. Mivel facsimile kiadásról van szó, a térképlapok nagysága az eredetiekhez igazodik, tehát változó. Hozzájuk tartozik még egy - igen Ízléses kiállitásu - 12 lapos füzet, melyben Nemes Klára minden térkép szerzőjének egy-egy hasábnyi életrajzát, valamint a térkép keletkezésének és tartalmának leírását adja magyar, német és angol nyelven. Kitér a térképek keletkezési körülményeire, forrásaira; megemlíti, milyen mértékben származnak azok a feltüntetett szerzőtől, illetve a tanítványoktól. Megismerjük a leírásokból nemcsak a térképek szerzőit, hanem azoknak a korukbeli térképszerkesztőkkel, - metszőkkel -, neves matematikusokkal való személyes kapcsolatát. A nagyon jó leírások bepillantást engednek rég letűnt korok kartográfusainak és térképkiadóinak életkörülményeibe, ismeret- és üzleti érdekkörébe, s ezzel lényegesen elősegíti az előttünk fekvő gyűjtemény jobb értékelését. A kiadóknak sok nehézséget kellett legyőzniük, mig ez az első válogatás megjelenhetett. Ez azonban olyan jól sikerült, szép és kiváló munka, hogy nemcsak teljes elismerést érdemel, hanem reményt nyújt arra, hogy mielőbbi folytatását is láthatjuk. Biztató e tekintetben a kiadványnak viszonylag olcsó ára is. Olyan kezdeményezésről van szó, - amely - akárcsak Lipszky térképe, vagy Görög Demeter "Magyar Átlás"-a - nem kis mértékben nemzeti ügy is. Kiadása fontos feladat, amit minden erőnkkel segítenünk kell! Reméljük azonban, hogy ez a válogatás nem áll meg az Országos Széchényi könyvtár térképgyűjteménye megszabta határoknál, hanem kiterjeszkedik más gyűjtemények szép darabjaira is. Ne feledjük: nem lehet egy ilyen gyűjtemény kizárólagos célja a Magyarországot ábrázoló térképek 250-300 éves fejlődésmenetének bemutatása 80 %-ban idegen kartográfusok termékeinek csillogtatásával. Erre is szükség volt, de az effajta térképekből legfeljebb mégegyszer tizet lehet e célra összegyűjteni, azonban már az se szorítkozzék kizárólagosan az OSZK térképtárának anyagára.
