Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Fejér megyei történeti évkönyv 6. Szerkeszti: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1972. Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez 6. / 637–639. o.

637 Fejér megyei iörténetí évkönyv 6. Székesfehérvár, 1972 Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez 6. Szerkeszti: Farkas Gábor Fejér megye történeti évkönyvének legújabb kötete az előző kötet célját folytatja: forrásfeldolgozé tanulmányok, történeti adalékokat tartalmazó közlemények és életrajzok közzétételével a helytörténet országos szintű müvelését nyújtja. Érszegi Géza: Az aranybulla c. összehasonlító forrástanulmánya a nevezetes oklevél hétszázötvenedik évfordulóján az eredeti szöveget a későbbi átirásban fennmaradt változatokból reprodukálja. A fennmaradt szövegeket egyenként nagybetűvel jelöli meg, s a megszámozott sorok segitségével a helyreállított szöveget jegyzetekben ismertetett olvasati változatokban adja meg. Ez a módszer látszik célravezetőnek a középkori oklevelek közzétételében. Az Aranybulla helyreállított eredeti latin szövegét magyar fordításban, idegen nyelvű kivonatokban és fakszimilében is közli a szerző. Kállay István: Székesfehérvár város hitelügyletei a XVIII. század második felében c. tanulmánya a hat városi pénztár ismertetésével a városi számadásokat mutatja be. A házi, háramlási, árva, szegényházi, alapitványi és egyházi pénztár működése során befolyt pénzösszegek összetételét és kezelését táblázatokban mutatja be. A szerző a város évi jelentéseiből és tanácsülési jegyzőkönyvekből az 1752-1785 közötti időszakban elénk, tárja a város egész gazdasági életét, s megállapítja, hogy több tizezres jelentős készpénz tőkével rendelkezett s gazdálkodott a város polgársága. Ez a tanulmány a feudális szinezetü városi polgárság gazdálkodását világos szempontok alapján tárta fel. Fejér megye földrajzi .helyzetéből fakadó lehetőségek alapján Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulása és fejlődése néhány kérdése Fejér megyében c. tanulmányában a XIX. században kialakult feltételekből vezeti le a megye gazdasági viszonyait. A megye legjelentősebb földrajzi változásait a XIX. századi mocsárlecsapolások jelentették. A feudális nagybirtok a megye községi földterületének 41-97 %-ával rendelkezett. A megye kiemelkedő gazdasági központjának, Székesfehérvárnak 1848 előtti gazdasági-társadalmi fejlődése a feudális kötöttségek miatt stagnált. A beáramló idegen tőke 1848 után fellendítette és az 1850-es években ugrásszerű változásokon ment keresztül a kereskedelem, a kézműves- és gyáripar, az iskolaügy és a közegészségügy. Fejér megye mezőgazdasági jellege és a földbirtokszerkezet a XIX. század közepétől meghatározta a további fejlődés útját. A fa, bor és gabonavidék monokultúra-