Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Kállay István: Források Budapest múltjából IV. Források Budapest történetéhez 1945–1850. Szerkesztette: Gáspár Ferenc. Budapest, 1973. / 635–636. o.

635 IRODALOM Források Budapest múltjából IV. Források Budapest történetéhez 1945—1950 Budapest, 1973. 570. Szerkesztette: Gáspár Ferenc A centenáriumát ünneplő főváros levéltára forráskiadványainak sorozatában immár a negyedik kötetet kapja kézbe az olvasó. A sorozat szerkesztőjének, Ságvári Ágnes levéltári igazgatónak, az egyes kötetek szerkesztőire, munkatársaira támaszkodva, néhány év alatt sikerült szinvonalas, nemcsak a tudományos körök, hanem a városa története iránt érdeklődő közvélemény érdeklődésére számot tartó forráskiadványt megjelentetni. Jelen kötet - a korábbiakkal szemben - csak öt év történetét mutatja be. Ez az öt esztendő azonban az ország és a főváros történelmének legjelentősebb változását, a felszabadulást és az azt követő éveket jelenti. A kötet kiindulópontja egyúttal az ország szocialista fejlődésének is kezdete. A főváros a felszabadulástól kezdődően a kialakuló új népi rend jelentős bázisa, előrehajtó ereje volt. Kiemelkedő szerepet játszott ebben szervezettsége és forradalmi tapasztalatai révén Budapest munkásosztálya. Ennek az 19^-5-tel kezdődő fejlődésnek az útját mutatja be a kötetben közölt több mint 200 dokumentum és fénykép, melyek döntő többsége most került először az olvasó kezébe. A kötet forrásbázisa nem korlátozódik kizárólag a Budapest Főváros Levéltára őrizetében lévő gazdag forrásanyagra. Az anyag kiválasztásánál nem tekintettek el más levéltárakban, igy főleg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetében és a Budapesti Pártbizottság archivumában őrzött iratok közzétételétől. Az anyag teljessé tétele érdekében kutatásokat végeztek a SZOT levéltárában, az Uj Magyar Központi Levéltárban, a Pest megyei Levéltárban. Emellett felhasználták a korabeli sajtót és más nyomtatott forrásokat, A kötet szerkesztője, Gáspár Ferenc a Fővárosi Levéltár osztályvezetője, a legmodernebb archeográfiai módszereket alkalmazta. A közölt iratokat három részre /korszakra/ bontotta. Mindegyik rész előtt rövid bevezető ismerteti a korszak jellegzetességeit, főbb eseményeit, zárójelben utalva a kapcsolatos irat közlési sorszámára. A sorszám átfut a köteten, az iratok keletkezésük időrendjében követik egymást. A szerkesztő ettől a közlési módtól néhány esetben eltért, amikor nagyobb jelentőségű