Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: A levéltáros képzés a Német Demokratikus Köztársaságban / 579–592. o.
563 intézményi levéltárak, formák: ügyiratok, filmek, képek, elektromechnaika i feljegyzések és mágneses szalagok, az információs anyag kezelése, tárolása, 20 óra/, az adminisztratív információs anyag belső kialakitása /az ügyiratképzés elemei, a műszaki anyag különlegessége, irattári tervek és iratjegyzékek, rendezési módszerek és jelzetelés, 4-3 óra/, a cim- és információs anyaggal való munka normái /selejtezés, irattári rend, 10 óra/, összefoglalás és vizsga /ll óra/. Állam- és jogtörténet helyett a tanterv "Geschichte der gesellschaftlichen Organisationsformen"-ről, a társadalom szervezeti formáinak történetéről beszél, ami a tananyagra valóban jobban illik az általunk csak a könnyebb érthetőség kedvéért használt kifejezésnél. A tárgy keretében a következő témakörök kerülnek előadásra: bevezetés /3 óra/ a marxista-leninista államelmélet kérdései /28 óra/, az államhatalom fejlődésének fő irányai Németországban 1871-ig /2 óra/,1871-1918 között /$ óra/, 1918-194-5 között /14- óra/, a kapitalista gazdaság szervezeti és jogi formái /5 óra/, a demokratikus államhatalom felépitése az NDK területén 1945-194-9 /15 óra/, az NDK államhatalmának fejlődése 196l/62-ig /15 óra/, az NDK államhatalma a fejlett szocialista társadalmi viszonyok között /12 óra/, az NDK népgazdasága területei szervezeti formáinak felépitése és fejlődése /14- óra/, összefoglalás és vizsga /ll óra/. A történeti és gazdasági földrajzn ak különösen a német territoriális fejlődés bonyolult volta miatt van nagy jelentősége a levéltári területen dolgozók számára. Az irattan keretében az alábbi témakörök kerülnek előadásra: bevezetés a hatósági és a vállalati irattanba /10 óra/, a polgári-kapitalista államapparátus ügyiratai /16 óra/, a kapitalista vállalati ügyiratanyag /8 óra/, a szocialista államapparátus ügyiratai /28 óra/, a szocialista gazdaság ügyiratai /17 óra/, összefoglalás és vizsga /ll óra/. Az újkori Írásismeret tanitásának célja a 19. ós 20. századi latin és német betűs kézirás olvasásának e lsajátitása. A szorosabb értelemben vett szaktárgyakon kivül vannak olyan tárgyak /üzemgazdaságtan, elektronika, állampolgári ismeretek stb./, amelyeket minden szakmunkásiskolában egyformán, a népoktatásügyi minisztérium által megszabott tantervnek megfelelően oktatnak. Az elmélet mellett mindegyik félévben a gyakorlat számára is biztosítanak időt, abban a levéltárban, amelyben a képzés folyik. Az utolsó félév teljes egészében a gyakorlaté, mégpedig abban a levéltárban, amelyben a tanuló majd dolgozni fog. A vizsgák nem a tanfolyam végén vannak, hanem minden tantárgyból akkor, amikor annak oktatása befejeződött. Az utolsó félévben a tanulónak Írásbeli dolgozatot is kell készitenie, ennek témáját úgy választják meg, hogy az lehetőleg kapcsolódjék annak a levéltárnak az anyagához, amely a tanulót alkalmazni kivánja s az oktatás költségeit is fedezte.
