Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - FIGYELŐ - Borsa Iván: A levéltárügy Indiában / 553–577. o.

570 ni a mogulok helyi igazgatásának rekonstruálását is. /Érdekes, hogy a perzsa nyelvtudás oly mértékben előtérbe került, hogy a vásárlások s^rán a nyelve miatt egy Firduzi kötetet is vásároltak, ami levéltári anyagnak nem tekinthető./ Minthogy sok perzsa iraton viasz- vagy ugyanazzal a pecsétnyomóval nyomott festékes pecsét található, a Nemzeti Levéltárnak a perzsa iratokkal foglalkozó osztálya a pecsétekről kartonokat készitett, illetve folyamatosan készit. A perzsa pecsétek fő sajátossága, hogy többnyire csak irást tartalmaznak, képes ábrázolást ritkán. A Nemzeti Levéltár eddig 11 kötetben tette közzé a Kelet Indiai Társaságnak a helyi fejedelmekkel 1759 és 1794 között folytatott perzsa nyelvű levelezése angol nyelvű kivonatait, továbbá megjelentette az 1657. évben a felkelőktől zsákmányolt iratok jegyzékét is. - Uttar Pradesh Állami Levéltára az elmúlt 20 évben 3 kötetben tette közzé keleti "iratainak regesztáit /calendar/ és két kötetben szanszkrit, valamint perzsa, arab és urdu nyelvű iratainak mutatóját. Nem ritka eset, hogy egy levéltár olyan iratot őriz, amely ugyan Indiában keletkezett, de az irat nyelvét a levéttár egyik dolgozója sem isneri. Ilyenkor vagy valamelyik társlevéltár vagy a helyi egyetem segitségét veszik igénybe. Problémát talán csak az egykori dán gyarmatok iratai okoznak. KUTATÁS A legtöbb kutató természetesen a Nemzeti Levéltárban fordul meg. E levéltárban általában a 30 évnél régebbi iratok kutathatók /open/. A minisztériumok iratanyaga 19^5 december 31-ig kutatható, kivétel e Külügyminisztérium és a miniszterelnökségi titkárság, amelyekre a 30 éves rendelkezés az irányadó. Zárt anyagként •kezelik viszont a Külügy- és Honvédelmi Minisztériumnak 1914 január 1 után kelt ama iratait, amelyek Jammu és Kashmir, Sikkim, Bhután területére, a kinai határ vidékére vagy ma Pakisztánhoz, Nepálhoz, Tibethez és Kinához tartozó területekre vonatkoznak. A Belügy- és Oktatásügyi Minisztériumnak ugyanebből az időszakából Kashmirra vonatkozó iratai nem kutathatók. A kutatható iratok fényképezhetők is kivéve a Belügyminisztérium 1919 utáni iratait, amihez a levéltár igazgatójának külön engedélye szükséges. A nem nyitott korszak anyagában való kutatáshoz engedélyt csak kivételes esetben ad az iratanyagot létrehozó minisztérium, ez azonban rendszerint nem vonatkozik kivonat vagy fotómásolat készitésére, és arra sem, hogy a forrásra hivatkozzanak. Ha az igy kapott adatokat publikációban kivánják felhasználni, a kéziratot megelőzően be kell mutatni. Az ilyen engedély birtokában kutató a tanulmányozott iratokat jegyzetével együtt köteles átadni a kutatóterem felügyelőjének. - Külföldi állampolgárok ilyen engedélyt nem kaphatnak. A kutatóterem a "bona fide

M tudományos kutatók rendelkezésére áll. "Bona fide" kutatónak tekintik